Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

Leiningen gondolván az én állapotomra, figyelmeztette Mesterházyft] is hogy a szükséges menekvésben el ne maradjak, indítványozta Leiningen, hogy gyorsabb ütemben lovagoljunk. Nem volt szükség; csak hamar észre vette a huszárunk, hogy az éppen érkezők milyen lovasok, bámulva láttuk hogy a huszár az elővéd legényeivel kezet fogott, mi is észrevettük hogy az érkező lovasok kerek kalapos fehérszürben lévő lovasok. Ezek Kecskemétről jöttek, a hol azon időben Jelasics császári tábornok, seregével állomásozott. - Ott híre járt, hogy a császáriak sorozni fognak, ez okból - gazdák fia - felszerelve, a hogy lehetett, lóra ültek, és a magyar táborba jöttek. Voltak mint egy százan. Később jött még tán 70 lovas. "

w A cibakházi átkelőhelyet február 24-én nagy erőkkel próbálták megszerezni a császáriak Franz Ottinger vezérőrnagy irányítása alatt. A Cibakházánál táborozó magyar tüzérség a többi alakulat segítségével sikeresen visszaverte a támadást, sőt megfutamította a császáriakat. A védelmet irányító Mesterházy István egy ágyúgolyótól megsérült, ekkor Leiningen-Westerburg Károly őrnagy, a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred zászlóaljparancsnoka vette át az irányítást. A császári katonák elfogták és a Csuhaj csárdába vitték Leiningent, de katonái kiszabadították. Leiningen másnap magyar nyelven elmondott beszédben búcsúztatta az elesett katonákat. A híd sikeres megvédését követően néhány nap múlva megérkezett Damjanich hadosztálya, amely március 5-én bevette Szolnokot.,9 A szabadcsapat tagjai márciusban több akciót hajtottak végre Kecskeméten, illetve a császáriak által szintén megszállt Nagykőrös és Kecskemét térségében. Kecskemétet a korábbinál is súlyosabb élelmiszer- és terménybeszolgáltatás terhelte. Március 1-én például Ottinger es. kir. vezérőrnagy 12 000 részlet zab Abonyba szállítását rendelte Kecskemét elöljáróinak, „...még azon esetbe is szállítsanak, ha a' megye csűrjében éppen semmi zab nem volna is..."

40 Cegléd;s 1887-ben készült visszaemlékezés. Magyar nyelvű kéziratról készült fotómásolat. Hadtörténeti Levéltár. Az 1848-49-es szabadságharc iratai. VII. 203. 15/153a. В 75- 1398.(Mikrofilm), 5-6. old. A kézirat további részében (7., 12. old.) is említi a kecskemétieket a nem reguláris alakulatok között: „Az ujjabban beérkezett 100 kecskeméti lovasok tiszt nélkül. Egy velük jött öreg huszár vezette őket." A visszaemlékezés a cibakházi híd megtámadását tévesen febr. 26-ra teszi. Lásd még: Csikány T. 2000.124. old., Bagi G.- Szurmay Z. 53. old. - A Jellacic-féle sorozásról szóló korabeli hírekre hivatkoztak többen az 1850-es években, amikor a büntetés vagy a katonai besorozás alól fel akarták mentetni hozzátartozóikat, mondván, hogy azok csak a császári sorozásról szóló rémhírek miatt, rábeszélésre, kényszerűségből, félelemből álltak gerillának. Lásd pl.: Szolgabírósági iratok, BKMÖL

IV. 653. 303. sz. '" Bagi G.- Szurmay Z. 53-54. old.; Mesterházy sérüléséről Horváth Pál idézett kézirata 15-16. old.; Mesterházy jelentése: Közlöny 39. sz. 1849. febr. 27.; Leiningen Károly a védelemről, a fogságba esésről és a kiszabadulásról naplójában írt. Leiningen -Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója. In: Az aradi vértanúk. Szerk. Katona Tamás. Európa Könyvkiadó, Bp. 1983. 134-140. old. - Kársa Ferenc említi Rózsa Sándor szabadcsapatát is, amely szintén Cibakházán teljesített szolgálatot. Kársa Ferenc: Szabadságharcos napló. „A körültem és velem 1848. és 1849. években történt események." Zrínyi Kiadó, Bp. 1993. 150-151. old. 4,1 1849. márc. 1. BKMÖL IV 1604. III. 100., 100/a sz. A borítékon „zabszállítás miatt felette sietős" megjegyzéssel érkezett március 7-i keltezéssel a még hiányzó 3000 véka sürgetése. Uo. III. 111. sz. 193