Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Csikány Tamás: A 16. (Károlyi) huszárezred története
indult. Egyébként Bem egyik parancsőr tisztje volt az a Térey Lajos, aki korábban Károlyi segédtisztjeként szolgált. A század - 160 fővel - a 87. honvédzászlóalj századaival Tolnay Gábor őrnagy parancsnoksága alatt állt. Május első napjaiban Versecre vezényelték a különítményt. 3 " Néhány nappal később Pancsovára vonult a század és megszálló feladatokat látott el. 31 A Károlyi-huszárok a későbbiekben is a bánságinak nevezett hadosztály állományában maradtak, ennek kötelékében harcoltak a szabadságharc végéig. A másik, kisebb század a gyulafehérvári ostrom sereghez került, Schmertzing százados parancsnoksága alatt. A két század összesített létszáma július 20-án 226 fő, ebből a gyulafehérvárié 93. 32 A szervezés alatt álló következő osztályok időközben Békésre települtek át. Mivel Gosztonyi alezredes jelentkezett a Pestre bevonuló es. kir. csapatoknál, Salamon őrnagyot léptették elő alezredessé, míg az 1. őrnagyi osztály parancsnoka Máriássy József lett. Az ezredesi és alezredesi osztály április végére érte el a felszerelésének és kiképzésének azt a szintjét, amikor az alkalmazásával már számolni lehetett. Legnehezebben fegyverhez jutottak az osztályok, de Rohonczynak végül Debrecenben sikerült ezt elérnie. Többször megszemlélték az ezredet, így Répásy tábornok a lovasság főszemlélője és Kiss Ernő főhadparancsnok is. A két osztályt először a délvidéki táborba, Perczel Mór tábornokhoz kívánták irányítani, majd megváltoztatva ezen elképzelést a Guyon Richárd vezette tartalékhadtest állományába sorolták be. Az osztályok huzamosabb ideig állomásoztak Kecskeméten. „A piros pünkösd napját is Kecskeméten ünnepeltük meg. A szokásos népünnepélyen, a város tölgyes erdejében tartani szokott majálison is nagy része a huszárságnak részt vett. Kedves vendégekül tekintettünk s ezt kiérdemelni is iparkodott minden huszár, hogy jó és szép hírneve mindenkorra megmaradjon." 33 Kecskemétről Nagykőrösre települtek át az osztályok. Itt várták be a budai vár elfoglalását, ami után Monorra, Vecsésre és Soroksárra települtek át. Az alezredesi osztály 1. százada a Debrecenből Pestre visszatérő kormány útját biztosította. A sikeres tavaszi hadjárat után az ország szinte teljes területéről sikerült a cs.kir. csapatokat kiszorítani. Mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy még semmi nem dőlt el. Különösen azért, mert már köztudott volt, hogy Bécs megsegítésére jelentős orosz csapatok készülnek az ország megtámadására. Görgei Artúr tábornok, a magyar sereg fővezére és hadügyminiszter, ezért az osztrák csapatok elleni támadás felújítását sürgette. Az elkészült tervek értelmében első 30 Hadtörténelmi Levéltár (HL). Az 1848-49-es szabadságharc iratai. (1848-49). 25/324. 1849. május 4. " MOL P 876. Gyalókay 2. tétel N. 15. 1849. május 20-án kelt kimutatás, melyen a század parancsnokaként Szúnyog őrmestert nevezik meg, aki vélhetően azonos Szunyogh Bertalan századossal. 12 HL 1848-49. 38/312 * VASVÁRY 1885. 669. 145
