Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

végzése után került Kecskemétre filozófiatanárnak, de mértant, természettant, latin, görög, német és magyar irodalmat is tanított, több tankönyve jelent meg. Tomori Szabó Sándor a bölcsészeti tudományok mellett az ének, zene és festészet terén is jártas volt. Karika János, a világtörténelem tanára (1848-ban Kecskemét egyik országgyűlési képviselője), aki beutazta egész Európát és meglátogatta a nevezetesebb egyetemeket, nemcsak a joghallgatóknak tartott előadásokat: a felnőttek, Kecskemét kisszámú értelmiségéhez tartozók is érdeklődéssel hallgatták.

4 A szakmailag és emberileg kiváló tanárok mellett nem kevésbé nagyszerű diáktársakkal hozta össze a sors. Legjobb barátai közé tartozott Jókai Mór, aki 1842 októberétől 1844 júliusáig Kecskeméten volt joghallgató. Jókai visszaemlékezései szerint az akkori diákok a kötelező órákat tekintve nem voltak túlterheltek. Annál nagyobb volt viszont a tanórán kívüli elfoglaltságok, önképzőkörök és a társasági élet szerepe. „Az én időmben a juristaélet gyöngyélet volt... A fődolog volt az, hogy testben és lélekben életrevalókká legyünk. S most is azt mondom, hogy a kecskeméti rendszer nagyon jó rendszer volt. A ki akar, úgy is egész életén keresztül tanulhat, mint a jó pap, holtig."

5 A diákok egymásnak is adtak órákat, - mégpedig ingyen - , ki-ki amiből a legjobb volt, vagy amire a kötelező órák keretében nem került sor. A főiskola „tornamestere" Muraközy János volt. Néhányan szabad délutánjaikon rendszeresen tartottak testedzést a Mária-kápolna közelében, Muraközyék „messzeszöllője" mellett. Itt gyakorolták a bothajítást, volt futás, birkózás, magas-és távolugrás. A házi gyakorlatok közül „a súlyemelés volt a főmesterség", amit Garzó Imre, a későbbi honvédtüzér is följegyzett visszaemlékezéseiben.

6 A szűkebb baráti társasághoz tartozott Gyenes Pál, Jókai szobatársa, házigazdájának fogadott fia, aki szintén súlyemelésre és rendszeres futásra (valamint korai kelésre és hidegvizes mosdásra) szoktatta gyenge fizikumú új lakótársát. Jókai tiszteletét elnyerték a kecskeméti ifjak, különösen a vívóként is népszerű Muraközy. „Micsoda ép testű, egészséges arcú fiúk! Muraközy Jani (ilyen lehetett Herkules suhanc korában) a kivel csak Körösi Sándor tudott megmérkőzni... Muraközy Jani volt a tornamester, ő trenírozta a többieket, a temetőben volt a tornahelyünk, a jó puha porondon, ő tanított bennünket karddal és tőrrel vívni, mégpedig plastron nélkül. Hozzászokott a bőrünk a vágáshoz. Dicsekvés volt a kék, veres ütésfolt a karon és a mellen."

7 4 A ref. főiskola tanárairól: KÉL 1992. 137., 222., 240., 242. old., valamint Körösi Sándor: Jókai Mór és a régi diákélet Kecskeméten. Kecskemét с lap 51. évf. 1893. dec. 17. 3. old., dec. 24. 4. old., dec. 31. 2. old. s Jókai Mór: Az én életem regénye. Az én iskolatársaim. Révai kiadó, Bp. 1912.173. old. " Garzó Imre: Életem és abból merített gondolatok. Magvető kiadó, Bp. 1978. 38. old. Garzó Imre - később mérnök - résztvett a szabadságharcban. Róza nevű lányát 1893-ban Muraközy legidősebb fia, János vette feleségül. 7 Jókai 1912. 172. old. A testedzés minden ágában ügyes, magas, izmos, feketehajú, eszes, tehetséges fiatalemberként jellemezte Muraközyt Vámos Kálmán is: 1936. 154. old. 179