Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Zakar Péter: „Előre utánam, itt az úristen!” (Erdősi Imre, a branyiszkói hős)

ber osztozik az őket fenyegető veszélyekben. Görgei elfogadta elképzelését és megbízta terveinek megvalósításával.

11 Maga Mednyánszky az 1850-es években papírra vetett visszaemlékezéseiben így emlékezett vissza Erdősire: „Az elsőként jelentkezők egyike egy piarista szerzetes volt. Magas termete, fekete szakállal ékesített arcának nemes vonásai azt sejtették, hogy ő az az ember, akire szükségem van. Amikor azonban elképzeléseimet kifejtettem neki, elbizonytalanodott és három nap gondolkozási időt kért, mivel nem akart meggondolatlanul elfogadni egy ilyen ajánlatot. Három nap múlva magabiztosan tért vissza azzal az ígérettel, hogy nem fog visszariadni. Állta a szavát és amikor Guyon csapatai Branyiszkó magaslatait ostromolták, ugyanez a szerzetes papi köntösben, kezében a kereszttel ment a hadoszlop élén a hegyre fel, így vezetve őket az ütközetbe."

12 A szakáll viselése ebben a korban egyértelműen a hazafias beállítottság jelképe volt a papság körében. Erdősinek hamarosan alkalma nyílt ez irányú érzelmeit a gyakorlatban is bebizonyítani. Még 1849. január 15-én Guyon ezredes kifejezett kérésére Tóth Lajos, a helybeli középtanoda igazgatója a rendkormányzó utólagos jóváhagyása reményében elbocsátotta Erdősit, azzal az ígérettel, „...hogy ha a háborúsági viszonyok megszűnvén, a hadseregnél személyére szükség többé nem volna, annak a kegyes rendbe való visszavételét" biztosítja. Másnap Görgei tábornok utólagos jóváhagyás reményében aláírta kinevezési okiratát a Guyon-hadosztály tábori papjává. A kinevezési procedúra még sokáig elhúzódott: 1849. június 5-én a rendkormányzó törvényesen elbocsátotta a kegyesrendiek kötelékéből. Miután Guyon ezredes külön levélben sürgette Debrecenben a kinevezés jóváhagyását, március 10-én Mészáros Lázár hadügyminiszter megerősítette Erdősit a 8. hadosztály tábori lelkészi állásában.

13 1849. január 19-én Salis es. kir. őrnagy különítménye megtámadta Guyon hadosztályát, de a támadók kénytelenek voltak visszavonulni. Január 21-én viszont Csorich altábornagy hosszas harcok után visszanyomta a Guyon-hadosztályt Selmecbányára, mire az a Garam kiöntésein átgázolva még aznap Besztercebányára húzódott vissza. A Besztercebányán egyesült hadtestet Görgei két oszlopban indította meg - a hadügyminisztérium utasításának megfelelően - Kassa felé. Az északi oszlop a tábornok személyes irányítása alatt a Vág völgyében, míg a déli oszlop (Guyon és Piller hadosztályai) a Garam völgyében tartott a Branyiszkói-hágó felé, ahol a két oszlopnak ismét egyesülnie kellett. Február 2-án Iglón rajtaütött Guyon hadosztályán a lőcsei es. kir. helyőrség és a támadást csak nagy nehézségek árán sikerült visszaverni. Erdősinek tehát bőven 11 Zakar Péter: Egy forradalmár pap Görgey táborában. Aetas 1992/1-2. 136-137. Görgei Artúr - Magyar Királyi Hadügyminisztérium Katonai Osztálya igazgatóságának. Rózsahegy, 1849. január 29. MOL H 75 1849:3553. 12 [Mednyánszky Cézár] : The Confessions of a Catholic Priest. London, 1858. 36. 13 Alleker 1894. 14-18. MOL H 75 Iktatókönyv 9. kötet 1849:5760. Közlöny 1849. március 13. 178. 166