Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

4. (Sándor) huszárezredi 105 huszár felett is a parancsnokságot, s „seregeit száguldozó csapatokra osztván, az ellenséget nyugtalanítani, s ezt minden közlekedéstől elzárni igyekezzék". A Bizottmány a kinevezésről értesítette Vidost is.

95 Egyben utasította Görgeit, hogy a Csepel szigetről 4 löveget előfogatokkal és töltéssel adjon át Gáspárnak, s az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot is utasította a lövegek útba indítására.

96 Gáspár október 8-án, Pesten személyesen vette át megbízatását, de aztán Perczel seregével együtt indult el október 9-én Veszprém felé. A fél üteg ágyút Turcsányi János hadnagy vezetésével Görgei indította útnak október 11-én Adonyból Kalózon át.

97 Október 11-én Veszprémben vált el Perczel hadoszlopától, amely egyelőre még Sopron megye felé tartott.

98 Október 13-án már Nagykanizsán volt, s a hadügyminisztériumhoz intézett jelentésében egy honvédzászlóaljat s elegendő lőszert kért, „ha megtámadást kell tennie". Vidos seregéből ugyanis csak a zalai önkéntes mozgó nemzetőrzászlóaljat, a soproni vadászok két századát és a már említett 105 Sándor-huszárt találta a város környékén; a többieket Vidos magával vitte Vas megyébe. Emellett Zalában állomásozott még 2500 somogyi nemzetőr is, Palocsay Jakab őrnagy vezetésével.

99 Az OHB október 15-én arra utasította Batthyány Kázmér baranyai főispánt és kormánybiztost, hogy Vidos és Gáspár seregeivel egyesülten „Várasd ellenében egy erős állást vegyenek, különös figyelmet fordítván a Dráváni átkelésre"; amiből az következett, hogy Gáspár feladata a Muraköz visszafoglalása volt, illetve, hogy az utasítás kiadásának napján az OHB még nem tudott arról, hogy Vidosnak nincs serege, sem a Dráva mellékén, sem másutt.

100 Október 12-én azonban Perczel a Zala megye, s ezen belül Nagykanizsa veszélyeztetett helyzetéről érkező hírek hatására úgy döntött, hogy nem vonul Sopron megyébe, hanem csapataival a Muraközt szabadítja fel. Ezzel aztán Gáspár önálló vezérségének rövidesen vége is szakadt. Perczel október 13-án Tapolcán, 14-én már Keszthelyen volt, 15-én Kiskomáromba, 16-án Nagykanizsára indította csapatait. Itt összpontosította azokat, majd október 17-én megkezdte hadműveleteit a Muraköz felszabadítására. Perczel két oszlopra osztotta csapatait. Az általa vezetett oszlopot a Hunyadi-csapat, a szabolcsi és zalai önkéntesek, a nagykanizsai nemzetőrök, a Sándor- és a Miklós-huszárok egy-egy százada, és a frissen alakított hatfontos üteg (8 löveggel) alkották. Ez Letenyénél kelt át a Murán. A másik oszlopot 43 KLÖM XIII. 132. o. 4

" Görgey—Katona 331-332. o.; OHB - Nádosy, okt. 8., 909/E. MOL Görgey-lt. b/10/b. fasc. "

7 Görgei - Turcsányi, Adony, 1848. okt. 10.; uő. - uő., Pest, okt., 11. MOL Görgey-lt. b/8. fasc. "

x Perczel - Csány László, Veszprém, 1848. okt. 11. Közli Hermann Róbert: Perczel Mór muraközi hadjárata. (Hadijelentések 1848. október 11 - november 9-10.) Pannon Tükör, 1998/2. (továbbiakban Hermann Róbert, 1998.) 45. o. 44 A zalai erőkre Id. Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zalai Gyűjtemény 36/11. Zalaegerszeg, 1995. (továbbiakban Hermann Róbert, 1995.) 18-19. o. '"" MOL H 2. Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány és Kormányzóelnökség iratai, (továbbiakban OHB) 1848:1127. 32