Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

Ezen a napon a főhadiszálláson megjelent Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, s közölte Görgeivel, hogy ő a rendelkezésére álló 2000 emberrel képtelen a Morvaországból betört Götz-hadosztály ellen megvédeni a bányavárosokat. Ezért kérte Görgeit, küldjön számára segítséget, vagy vonuljon seregével a bányavárosokba. Görgei azonban továbbra is Lipótvár felmentését tekintette céljának. Bayer József vezérkari főnök szintén azt javasolta, hogy a hadtest a bányavárosokba vonuljon vissza. Ezt azzal indokolta, hogy ha sikerülne is Lipótvárat felmenteni, a hadtestet kelet felől az üldözésére kiküldött es. kir. főerők fenyegetnék. Ha pedig nem sikerül, a hadtest az őt körülvevő, egyenként nem jelentős, de együttesen erősebb csapatok szorításába kerülne. Az ellenség főerőinek egy részét már sikerült a Tisza-vidék elleni támadástól elvonni. Az út a bányavárosokba már csak egy napig áll nyitva. A sereg ott néhány napig pihenhet, s az ottani nemesfém- és egyéb készleteket is megmentheti. Görgeit az a veszély fenyegette, hogy észak felől Götz, dél felől pedig Csorich csapatai foglalják el a bányavárosokat, s így együttes erővel támadhatják meg őt. Ezért megindította hadosztályait. Január 13-án a Gáspár- és a Clementisz-dandárok Garamszentbenedekre, 14-én Zsarnócára vonultak, s innen meg kellett szállniuk Revistyeváralját és a tőle keletre lévő Garam-hidat. Január 15-én innen Garamszentkeresztre vonultak, s innen kellett megfigyelés alatt tartaniuk a Körmöcbányára vezető utat, egy lovas őrssel pedig meg kellett szállniuk Ókörmöckét. Január 16-án a két dandár (amelyek közül Clementiszét időközben Heinrich Pusztelnik alezredes, Görgei volt táborkari főnöke vette át) egész poggyászát Besztercebányára küldte, majd zárt rendben indult Körmöcbánya felé. A beszállásolás után a Gáspár-dandár egy gyalogos járőrt küldött Körmöcbányáról Besztercebányára.

130 Január 17-én a Pusztelnik-dandár Tűréseknél megütközött Götz tábornok előretolt csapataival. A hullámzó harcban mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett, de végül a magyarok maradtak a harctér urai. Január 21-22-én a feldunai hadtestet délről követő Anton Csorich altábornagy csapatai is támadásba lendültek, s Szélaknáról Selmecbányára vetették vissza Guyon Richárd hadosztályát; egy cs. kir. különítmény január 22-én Hodrusbányánál a Görgei által személyesen vezetett különítményt verte szét. Az ütközetben Pusztelnik alezredes is elesett, dandárát ezután Waldberg Károly őrnagy vette át. Görgei ezután Körmöcbányára vonta vissza csapatait, s ott értesült Guyon szélaknai vereségéről is. A cs. kir. csapatok megszállták Selmecbányát, s ott is maradtak január 24-ig. Aulich Körmöcbányán állomásozó hadosztályát az fenyegette, hogy délről Csorich, északról Götz által szorítva, megsemmisül. De Görgei megtalálta a módot csapatai egyesítésére. Körmöc- és Besztercebánya között, a Szkalka-hegy 1311 MOL Görgey-It. Hadparancs jkv. No. 288., 290-292., 295. 43