Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
A Murától Mórig December közepén megindult a es. kir. csapatok összpontosított támadása Magyarország ellen. December 9-én Franz Schlik altábornagy csapatai a duklai hágón át benyomultak Magyarországra, s 11-én Budamérnél szétverték Pulszky Sándor alezredes csapatait. Perczel december 16-án már értesült a budaméri vereségről. December 14-én Simunich altábornagy tört be a nádasi szoroson, megverte az ott állomásozó magyar dandárt, majd 16-án Nagyszombatnál vereséget mért a Guyon Richárd ezredes parancsnoksága alatti, megerősített csapatokra. Ezen a napon Windisch-Grätz tábornagy főserege a Duna jobb partján lendült támadásba, s egymás után söpörte el maga elől a feldunai hadsereg dandárait. Petrichevich-Horváth János cs. kir. ezredes két zászlóaljból, két osztály lovasból és egy ütegből álló különítménye megszállta Sopront. Görgei Mosonba, majd december 18-án Győrbe vonta vissza csapatait. Kossuth még Simunich támadásának hírét véve, december 16-án utasította Perczeit, hogy hadtestével csatlakozzon Görgeihez. Abban reménykedett, hogy e két sereg meg tudja védeni a Dunántúl északi részét az ellenségtől. Ehhez legjobbnak a győri állásban történő csatlakozás látszott. Perczel december 17-én már értesült a december 16-i eseményekről, köztük Sopron bevételéről, s aznap gyorsfutár által közölte Kossuthtal, hogy visszavonja csapatait a Muraközből. Másnap, december 18-án már megkapta Kossuth december 16-i levelét is. Nem várta meg Görgei utasítását, hanem elhatározta, hogy seregével Körmendre indul, 20-án ott, Lövőn és Csesztregen helyezi el dandárait, s onnét az események és Kossuth tudósításai szerint „akár Pápának át Görgei segítségére, ha visszanyomatik, akár Veszprémnek át Fejérvárra, akár - ha kedvezőbb a körülmény - Soprony visszavételére indulható". 110 A decemberi visszavonulás előtt Perczel három hadosztályba osztotta seregét. A harcedzett és viszonylag jól felszerelt csapatok a Patay István őrnagy vezette I. (két zászlóalj, két század huszár, 6 löveg) és a Gáspár András ezredes vezette II. hadosztályba (három zászlóalj, egy-egy század Sándor- és Miklós-huszár, 10 löveg), a frissen felállított, fegyvertelen és kiképzetlen zászlóaljak Szekulits István őrnagy III. hadosztályába (három zászlóalj, egy század Miklós-huszár, négy löveg) kerültek. 111 December 20-án, Perczel Lendváról Lövőre vonult. Főoszlopa 22-én lépte át Zala megye határát s indult tovább Körmend felé, ahová aznap meg is érkezett. Ezzel Zala megye gyakorlatilag fegyveres erő nélkül maradt. Perczel KörmendKároly 233. o.; Zala Megyei Levéltár. Séllyey-család levéltára. Séllyey László főszolgabíró hivatali iratai 1848. (Gáspár, dec. 14.). Az, hogy Gáspár Perczel utasítására függesztette fel az előnyomulást, kiderül Perczel dec. 18-án Kossuthhoz intézett jelentéséből. MOL R 90. Kossuth Lajos iratainak időrendi sorozata, (továbbiakban Kossuth-ir.) No. 468. "" Hermann Róbert, 1995. 52-53. o. 1 ' ' MOL OHB 1848:6429.,464., H 2. Kossuth Polizei Akten 520., Kossuth-ir. No. 468-469-470. 37
