Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Szalkay Gergely: Emlékek a VI-dik honvéd zászóalj történeteiből - Önkéntes hátrálások

nünket, és összeszedvén sátorfáikat viszanyargaltak, mi pedig csendesen hátra vonultunk a többiek után. így hiúsította meg Görgey boszúja hadseregünk győzelmét! s így ölte el

199 apránként, hősi bátorságát s elszántságát egy hadseregnek, melly kész lett volna megküzdeni fél Európa zsoldos népeivel a népek jogaiért s a szent szabadságért. Julius 12-én estve indultunk meg ismét az 1-ső 3-k és 7-k hadtest Bátorkeszi felé. - Éjjel és nappal folytattuk utunkat Vácz felé, és odáig semmi sem történt, Nagy-Marosról ki mentek előlünk a muszkák, és 15-én déltájban mentünk keresztül Váczon, és alól rajta, a két Kápolnán kívül szállottunk táborba az 1-ső és 3-k hadtest - a 7-k még nem érkezett meg.

200 Váczról is kitakarodtak előlünk a muszkák, és Vörösegyház felé a hegyek között táboroztak. Ekkor Perczel tábora Kecskemét - Visoczkié pedig Czegléd vagy Abony körül volt, tehát a muszka tábor közöttünk fekütt, és csak úgy egyesülheténk ha ezen keresztül vágunk magunknak utat, és ez olly erős hitünk volt: hogy még nem is kétkedénk rajta hogy meg ne történhessék. - Azonban ezt ismét nem akarta Görgei. 15-én délután, csak hamar megérkezésünk után, épen főzéssel foglalkoztak embereink midőn a muszkák megtámadtak bennünket, s embereink felrugdalván főző edényeiket, tüstént készen voltunk a csatára, és iszonyú heves csata kerekedett. Nem tudom mennyi lehetett a muszka erő, de nagy kiterjedésben sűrű csapatokat hozott ellenünk, és sokáig tartott a küzdés, mígnem estve felé a muszkák vissza vonultak a hegyek közé, s miénk lett a csatatér, pedig a 7-ik hadtest még meg sem érkezett. Tehát semmi kétségünk sem volt: hogy másnap ha ez megérkezend, el ne űzhessük előlünk a muszkákat. 16-án reggelre csakugyan megérkezett a 7-k hadtest, de nem is jött által Váczon, hanem felül rajta a város alatt szállott meg, és egész nap nem történt semmi. Estve alkonyat előtt csatarendben előre nyomultunk, és azt hivők: hogy éjjel fogunk keresztül törni az ellenségen. - Azomban menyire elbámulánk, parancsot kaptunk; hogy mihelyest tökéletesen besötétedik, tüstént vonuljunk vissza Váczon keresztül. Tehát midőn magunkat győzteseknek mondhatók, anélkül hogy az egész erővel csak próbát is tett volna az egyesülésre, s a nélkül, hogy megverettettünk volna ismét retirálnunk kelletett! Megkezdődött tehát a baljóslatú retirálás Váczon keresztül, és mentek a kocsik, szekerek, ágyuk és fegyveres csapatok, és mi estvétől fogva reggelig alig érhettünk be Kis-Váczra. - Miután t.i. Kis-Vácznak felső részén csupán egy úton lehet kimenni, melly egy hídon vezet keresztül; a vasút mellett, ezen össze tolulván minden részről a sok szekerek, ágyúk és különféle csapatok egyik a másiktól nem mehetett, s így csak nagy üggyel bajjal haladhattunk perczenként egy-egy lépést előre. 57