Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

veterán bajnoknak tartották. Mindkét tudományból babérkoszorút nyert. 64 évig volt áldozópap, mint püspök 49 évig kormányzott, majd az előbbiekre rátette a koronát azzal, hogy a magyar egyház legmagasabb méltóságát viselte 10 évig. A püspökségeket, melyeket kapott és viselt, gazdagabban és szentebben hagyta hátra. Amit tett és mondott, mind nagyszerű volt. Erénye a tanú rá, amely a főpap minden szavát, minden tettét magáévá tette. Egy törvénye volt: mindent Istenért, a vallásért, a királyért és a népért. A földön szegény Istent gazdagította: a vallás ügyét templomok emelésével mérhetetlenül előmozdította, a királynak hűségét és adóját lerótta, a nép üdvét és jólétét segítette, mint mindenki atyja; gyakran mondta: az egyesekről való gondoskodás elégedettséget kelt Isten és az emberek előtt. És ami egy főpásztornak igazi dicsérete kell, hogy legyen, mindegyik erénye a saját kitűzött célja felé tört: a hit és egyház érdekében végzett tömérdek fáradozás apostollá, szeplőtlen erkölcsei angyallá, kiváló bőkezűséggel párosult hűsége az uralkodó iránt a királyi udvar legérdemdúsabb szolgálójává, a bűnök, az eretnekség elnyomása, az egyház jogainak megvédése, a papságtól megkövetelt fegyelem pásztorrá, az országnak juttatott előnyök a haza atyjává tették. Tündöklő főpap, akiben nem találsz árnyékot, legföljebb a halálét, ha ugyan a halálénak mondható az, akit a halhatatlanság ragadott el. Hiszen mint a világosság fia minden árnyékot elűzött s éppen azzal lett fényesebb, hogy kerülte az árnyékot. Erényeinek egymással való viaskodását bőkezűséggel döntötte el, amely annyira szokássá vált életében, hogy szinte egy órát sem vesztegetett el, mint ahogy Titus egy napot sem. Ezt az erényét halála pillanatáig gyakorolta. Csak akkor tartotta magát boldognak, ha a közösség jóléte épségben virult. Istennek szentélyeket, a vallás számára kollégiumokat és monostorokat, a tudománynak líceumokat és gimnáziumokat, a sebesült katonáknak kórházakat és várakat építtetett vagy állíttatott helyre, kifizetve ezekre kétmillió ötszázezer rajnai forintot...« A Jézus Társaságának Magyarországon alapított kollégiumok: Győr 1654., Kőszeg 1684., budai akadémia 1687., Esztergom 1687., Eger 1689., Pécs 1694. Konviktusok és szemináriumok ugyancsak a Jézus Társasága vezetése alatt: győri konviktus 1684., budai szeminárium 1687., budai konviktus 1687., lőcsei konviktus 1694., trencséni konviktus 1694. Általa alapított monostorok: domonkos Vasváron, ferences Sümegen és Esztergomban, kapucinus Budán, Béni Szent Fülöp védőszenttel szervita Egerben, Paulai Szent Ferenc védőszenttel Somorján, továbbá ő telepítette le a fogolykiváltó trinitáriusokat Illaván. Az általa gyarapított vagy újjáépített monostorok: ferences Szécsényben, pálos Márianosztrán, konventuális ferencesek Wimpassingban, irgalmas rend Pozsonyban. Továbbá apácazárdák: klarisszák Pozsonyban, ágostonosok Kismartonban, orsolyiták Pozsonyban. Ezek a dicső tettek, melyekben a jótékonyság áll a fő helyen, a vatikáni atyákban akkora csodálatot váltottak ki, hogy szinte egy se habozott kijelenteni: Széchényi a bőkezűség csodája."

410 Összefoglaló életrajzát Károlyi Lőrinc készítette el, ahol nemcsak a jótéteményeket veszi számba, hanem egyes kiadásait is részletezi.

411 Ebből kitűnik, hogy Sennyei nem pontosan adta meg a Széchényi által kifizetett pénzek összegét, mert a Károlyi által számba vett összeg 410 Széchényi György egyházi alapításaira és egyéb adományaira l. Bártfai: Széchényi-család I. 150-159., 176-183. 411 L. Károlyi: Speculum Jaurinensis ecclesiae... Győr 1747. 104. 80