Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
15. PALMA KÁROLY FERENC, Rózsahegyen született 1735. augusztus 18-án. A középiskolát részben Vácott, részben Trencsénben végezte. 1750-ben Bécsben a jezsuita rendbe lépett. Középiskolai tanár volt Szepesen, Kassán, Budán. A filozófiát velem együtt Kassán, a teológiát Bécsben végezte és nyilvánosan védelmezte. 1763-ban pappá szentelték, majd 1769-ben negyedik fogadalmas szerzetes lett. Gróf Esterházy János fiának nevelője volt, először a nagyszombati királyi konviktusban, majd a bécsi Teréziánumban. A Jézus Társaság eltörlése után Albert hercegnek, Magyarország helytartójának könyvtárosa és házi káplánja lett. Kalocsai kanonokká való kinevezése után 1776-ban Patachich érsek oldalkanonokja volt. 1780-ban fölszentelt kolofóni püspök és segédpüspök lett. 1781-ben nagypréposttá nevezték ki, 1784-ben pedig a széküresedés idejére általános káptalani helynökké választották. 1077 Meghalt Pesten 1787. február 10-én. Munkássága termékei: 1. Szemelvény Magyarország címertanából. Kinyomatva Bécsben 1766-ban. 2. Magyarhoni ismeretek, három kötetben, Nagyszombat, 1770. Ezután még kétszer kiadták. 3. Nemzedékrendi táblázat a felséges Habsburg-Lotharingiai ház családjához. Bécs, 1773. 4. Mária Terézia címeiről és kitüntetéseiről. Német nyelven, Bécs, 1774. 1078 16. SZALPEK KÁROLY. Először Klobusiczky Ferenc mellett volt, majd 1752ben kalocsai kanonok lett. Ezután Vácra került át, ott nagyprépost és általános helynök volt, végül a segédpüspök tisztét töltötte be. A szepesi egyház első megyéspüspöke lett 1776-ban. Szélhüdésben halt meg Lőcsén, 1785-ben. 17. SZANOCZKI PÉTER, 1079 1735-ben szentbenedeki, 1737-ben akasztói plébános volt. 1738-ban a kalocsai érseki egyház éneklőkanonokja lett, de ottmaradt Akasztón a plébániát vezetni. A pestises betegek ápolása közben halt meg 1739-ben. 18. SZÉPLAKI ISTVÁN, 1730-ban Kalocsán volt káplán. Ezután Jankovác első plébánosa lett, ahová 1733. december 13-án iktatták be. 1738-ban a megújított kalocsai káptalan mesterkanonoka lett. 1080 19. TEKLICS JÓZSEF. Magyar, szentpéterfalvai. A kalocsai szemináriumba 1750ben vették fel. 1751-ben vette föl a négy kisebb rendet. 1753-ban pappá szentelték. 1754-től káplán Kalocsán, 1758-ban pedig Neoplantán. 1759-től bátyai plébános; 1766ban szemináriumi elöljáró. Ez év július 12-én tiszteletbeli kanonok, 1776. március 8-án rendes, kanonok; 1781-ben Szent Pálról nevezett bácsi prépost. 1081 Végül őrkanonok lett, de mielőtt beiktatták volna, meghalt 1789. november 3-án. 1077 Az oklevélre, melyet ebben a minőségben adott ki, l. Érsekek 215. fej. 1078 Még l. Lakatos: F őszékeskáptalan 148. Történetírói tevékenységének értékeléséhez l. Szörényi László: Palma Ferenc Károly történetírói munkássága. In: uő: Studia Hungarolatina 158-168. 1079 Lakatos „Sanovszky"-nak írja. L. Lakatos: Főszékeskáptalan 151. 1080 Széplakyt a káptalan 1738-ban kelt levele szerint mesterkanonoknak (l. Érsekek 129. fej.), ám a káptalani kinevezések könyve (Protocollum Promotionum) közlése alapján csak tiszteletbeli kanonoknak választották meg a testület újjáalakításakor. A problémára l. Lakatos: Főszékeskáptalan 12. 1081 Teklics József nem 1781-ben, hanem 1780. október 1-én lett bácsi kisprépost. L. uo. 158. 257
