Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

1795-ben Szabadkán.

1291 1798-tól dusnoki plébánoshelyettes,

1292 1800-ban plébános Felsőszentivánon.

1293 86. RADOVICS JÁNOS. Csejtén, Nyitra megyében született 1762-ben. 1792-ben vették föl Kalocsán. Pappá szentelése után 1794-ben sükösdi, 1795-ben almási, 1796ban bezdáni, 1798-ban zombori, majd kulai, 1799-ben bajai, 1800-ban filipovai káplán. 1801-ben dusnoki plébánoshelyettes.

1294 87. RAUSCH FERENC. 1760-ban jezsuita lett. Grazban végezte a filozófiát és teológiát. A rend feloszlatása után felsőbb matematikát tanított Győrben, Budán, Pesten. Kalocsai tiszteletbeli kanonok és Szent Demeterről nevezett apát lett. Sok hasznos matematikai könyv szerzője. Jelenleg 1800-ban igazgatóhelyettes Pozsonyban.

1295 88. REIN JAKAB. Eszéken született 1775-ben. Pécsett elvégezte a filozófiát, utána 1793-ban a kalocsai szemináriumba lépett. Korhiány miatt csak 1798-ban szentelhették, ezért két évig aléneklökanonok volt. Utána 1798-tól káplán Neoplantán, 1800-ban Zomborban, majd pedig Baján.

1296 89. RÓKA ANDRÁS. Szombathelyen született 1773-ban. Ugyanott végezte a középiskolát és filozófiát, Kalocsán pedig a teológiát. 1799-ben sükösdi, 1800-ban zombori káplán.

1297 1291 1798-ban a sematizmusban mint ideiglenes plébánoshelyettes szerepel. L. Lakatos: Sematizmus 278. 1292 A sematizmusok 1802-ig tüntetik fel ebben a minőségben. L. uo. 185. 1293 Plébános Felsőszentivánon (-1809), majd Baján (1810-1828), az Alsó-Kalocsai Kerület jegyzője (1810), a Sólymos vára melletti, Szent Mártonról nevezett buksi apátság apátja (1823), az AlsóKalocsai Kerület esperese (1825-1828). L. uo. passim. Meghalt 1828-ban. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 230. 1294 Plébánoshelyettes Dusnokon (-1804), Kiskőrösön (1805), majd Miskén (1806). L. Lakatos: Sematizmus passim. Valószínűleg 1806-ban halt meg. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 230. 1295 Rausch Ferenc (1743-1816) jeles matematikatanár, 1786-ban a pesti egyetem bölcsészkari dékánja, 1792-ben az egyetem rektora lett. 1800-ban a pozsonyi akadémia igazgatóhelyettese, 1803-ban pozsonyi kanonok, s a győri tankerület főigazgatója. 1778-1802 között a Kalocsai F őszékeskáptalan tiszteletbeli kanonoka, 1798-ban Szent Demeterről nevezett szerémi (szávaszentdemeteri) apát. Eletére és műveire még l. Szinnyei: Magyar írók XI. 616-617. Még l. Lakatos: Főszékeskáptalan 107.; uő: Sematizmus 49-50. 1296 Káplán Baján (-1802), majd futaki plébános (1803-1829), az Alsó-Bácsi Kerület jegyzője (1804), később esperese (1825-1829), Szerem vármegye táblabírája (1825). 1830-ban kapja meg első káptalani stallumát (ifjabb mesterkanonok); a testületben az éneklőkanonokságig jut el (1843). Meghalt 1848. március 18-án Kalocsán. Még l. Lakatos: Főszékeskáptalan 150.; uő: Sematizmus passim. 1297 Káplán Zomborban (-1801), majd Jankovácon (1802-1805). Ezután plébánoshelyettes Ókéren (18061810), Moholon (1811-1817) és Szenttamáson (1818), majd ugyanott plébános (1819-1825). L. uo. passim. Meghalt 1825. május 5-én Szenttamáson. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 233. 294