Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

CCXVII. Ilyen nagyszerű ősöktől származott a mi Lászlónk, aki Bécsben látta meg a napvilágot 1736. december 7-én. A középiskolát részben itt, részben Győrben, a filozófiát a bécsi Teréziánumban, a teológiát a római Apollinaris kollégiumban végezte. 1762-ben váradi kanonokká választották, 1765-ben ugyanott nagyprépost, 1045 1769-ben szintén ott egyházmegyei általános helynök és olmützi kanonok lett. Miután hat év alatt hozzászokott az egyházmegye kormányzásához, 1774-ben erdélyi püspökké nevezték ki és áthelyezték oda a következő királyi levéllel: 1046 „Mi Mária Terézia... emlékezetül adjuk... hogy... [tekintetbe véve] kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos zay-ugróci és kollegrádi gróf Kollonich László, nagyváradi székesegyházi nagyprépost, ottani és olmützi kanonok, a ruténok prépostja, a nagyváradi egyházmegye lelkiekben való helynöke és általános ügyhallgatója kiváló erényeit, tudományát, kegyességét, erkölcseivel igazolt életét és egyéb lelki adottságait, melyekkel őt a magasságbeli fölékesítette... őt... az erdélyi püspökségre, mely őszintén kedvelt hívünk, főtisztelendő Manzador Pius 1047 halálával... megüresedett... kiválasztottuk és kineveztük... egyúttal az erdélyi nagyfejedelemségben belső kormányzósági tanácsosunkká tettük... Kelt... október 27-én, az Úr 1774. évében." Ugyanaznap ruházta rá [az uralkodónő] egy külön okmánnyal a belső tanácsosi méltóságot: „Mi Mária Terézia... [emlékezetül adjuk,] hogy... minekutána kedvelt hívünk, tekintetes és nagyságos kollegrádi gróf Kollonich Lászlót... kiváló erényeire, tudományára, páratlan műveltségére, jámborságára, erkölcseinek és életének tisztaságára, valamint a pásztori tiszt ellátására alkalmas egyéb erényeire való tekintettel, melyekkel a Magasságbeli őt kitüntette... erdélyi püspökké kineveztük... ugyanezen gróf Kollonich Lászlót az erdélyi nagyfejedelemségben a királyi kormányzóság belső tanácsosainak sorába és rendjébe beiktatni kívántuk és azt akarjuk... hogy a szokásos tanácsosi eskü letétele, működési körének megállapítása és megértése után a szokásos tanácsosi fizetésben részesüljön, melyet ottani királyi kincstárunk, még pedig a tartományi pénztár fizet ki; továbbá mindazon tisztséget, kiváltságot, előjogokat, szabadságokat és jövedelmeket, melyekkel többi hűséges kormányzósági belső tanácsosaink a nevezett erdélyi nagyfejedelemségben jogosan és törvényesen élnek, használhassa és élvezhesse. Kelt... (mint fent)." 1048 CCXVIII. Miután a királyi okmányok és a pápai bulla 1775. április 24-én elkészültek, és ezekkel megerősítették, ugyanazon évben Károlyfehérvárra 1049 érkezett, ahol ünnepélyesen bevezették a székesegyházba. Nem sokkal később Nagyszebenbe ment, ahol a kormánytanács ülésén a királyi elnök után az első helyet foglalta el. Hogy itt mit tett a vallás és közjó érdekében hat éven át, azt Szeredai Antal röviden így 1045 Kollonich Lászlót 1765. december 18-án nevezte ki a királynő váradi nagypréposttá. A kinevező okiratot l. Királyi Könyvek 47.120. 1046 Kézirat. 1047 Manzador Pius, 1764-ben korbáviai (zenggi és modrusi) püspök (l. Királyi Könyvek 47.45), 1773­1774 között erdélyi püspök. 1048 Katona megjegyzése. 1049 Azaz Gyulafehérvárra. 243

Next

/
Oldalképek
Tartalom