Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
szélessége 4 öl. 1783-ban többségben német, vegyesen illír, magyar, szlovák gyónásra képes katolikus volt 1200, nem képes 600. 1791-ben mind együtt 1943. Lelkészei: 1./Németh János 1771. 2.1 Szentivánszki Maximin 1798. 87.) VEPROVÁC.220 Bácsi főesperesség, felső kerület. Kamarabirtok. Templomot először vertföldből kapott 1761-ben. Hossza 13, szélessége 5 öl. A másikat szárított téglából 1783-ban, Szent István király tiszteletére. Hossza 16, szélessége 7 öl. Lakói többségben magyarok, kevés illír és szlovák. 1762-ben gyónásra képesek 423, nem képesek 89. 1767-ben együtt 622. 1783-ban gyónásra képesek 874, nem képesek 337. 1791-ben együtt 1751. 1798-ban 2003. Plébánosok voltak: 1./ Győri Imre 1762 2.1 Kapczár Pál 1767. 3./ Maróczi József 1776. 4./ Trsztyánszki Imre 1780. 57 Rózsa János 1789. 88.) ZOMBOR.221 Néhány irat 1733-ban még községnek nevezi, azután kamarai város, 1751-től szabad királyi város. 1731-ben gyónásra képes lakója volt 800. 1734-ben csak gyónásra képesek 943. 1748-ban csak katolikusok 1737. 1756-ban gyónásra képesek 1227. 1762-ben gyónásra képesek 1556, nem képesek 293. 1767-ben illír katolikusok 2170, német 205. 1783-ban gyónásra képes illír, magyar, német, szlovák 3814, nem képes 495, gyónásra képes görög nem egyesült 8000, nem képes 900. 1791-ben katolikusok együtt 4133. A ferencesek után a lelkészi teendőket végezték 1./ Jagodics István 1781-től. 2.1 Szlatkovics Máté 1785-től. Az előbbi a temetőben levő Szent Rókus templomban, melynek hossza 8, szélessége 4 öl; az utóbbi a Szentháromság templomban, melyet egy török mecsetből a ferencesek alakítottak át erre a célra, melynek hossza 24 öl. A ferenceseket 1786-ban tették ki innen. Ezekhez kell számítani két rutén görög egyesült plébániát is, úgymint: 89.) KERESZTÚR.222 Bács megyében, kamarabirtok. 1756-ban volt itt gyónásra képes 300. Ezek 1753-ban vesszőből készítettek templomot. Hossza 10, szélessége 4 öl. Most Kula leányegyháza. 90.) KUCURA.223 Szintén kamarabirtok Bács megyében. 1767-ben volt itt 418 görög szertartású egyesült. Templomot 1766-ban kapott vertföldből. Szélessége 4, hossza 10 öl. De ezt a két görög egyesült plébániát 1777-ben a szvidnici püspök joghatósága alá helyezték.224 Hátra van, hogy néhány jegyzékben összefoglalva ismertessük egyes szempontok szerint a felsorolt plébániákat. 220 Később Veprőd, ma Kruscic Szerbiában. 221 Ma a szerbiai Sombor. 222 Később Bácskeresztúr, ma a szerbiai Ruski Krstur. 223 Később Kucora, ma Kucura Szerbiában. 224 A bácskai ruszinokra összefoglalóan l. Udvari István: Ruszinok a XVIII. században. A Vasvári Pál Társaság füzetei 9. Nyíregyháza 1994. 74
