Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Csíkszentsimon tízesei: Orbán Balázsnál: 1. Felszeg, 2. Kútszeg, 3. Kápolnaszeg, 4. Bolhaszeg. Endes Miklósnál: 1. Bolhaszeg, 2. Kútszeg, 3. Kápolnaszeg. Vámszer Gézánál: 1. Túlitok utcája, 2. Kútszeg vagy Felszeg, 3. Kápolnaszeg. Csíkszentimre tízesei: Orbán Balázsnál: 1. Pálszeg, 2. Sándorszeg, 3. Felszeg, 4. Bedecs, 5. Tenkeszeg, 6. Alszeg. Endes Miklósnál: 1. Sándorszeg, 2. Pálszeg, 3. Tenkeszeg, 4. Oltelve, 5. Alszeg, 6. Felszeg, 7. Bedecs. Vámszer Gézánál: 1. Alszeg, 2. Pálszeg, 3. Sándorszeg, 4. Felszeg, 5. Bedecs. Csíkszentkirály tízesei: Orbán Balázsnál: 1. Poklonfalva, 2. Kincsesszeg, 3. Tiva, 4. Elvei. Endes Miklósnál: 1. Kéncseszeg, 2. Poklonfalva, 3. Tiva, 4. Kövecs, 5. Templom. Vámszer Gézánál: 1. Kincse-szeg (vagy Kencse-szeg), 2. Poklondfalva, 3. Tiva, 4. Templom tizese, 5. Bak alja. A példák további szaporítása nélkül is megállapítható, hogy az egyes közlések között az eltérések jelentősek és számottevőek. A tízesek számában és nevében egy évszázad alatt mutatkozó különbségek sokféle okkal magyarázhatók. Az egyik alapvető oknak magát a tényleges változást tekinthetjük. Évtizedek alatt bizonyos tízesek egymásba olvadtak, mások korábbi tízesekből kiváltak. Az új falurészek létrejöttével új tízesek keletkezhettek. Egyes nevek elhalványultak, mások fölerősödtek, ismét mások egyszerűsödtek. A másik ok talán a kutatás és a közlés módszerében keresendő. Ez elsősorban Endes Miklós és Vámszer Géza nevei esetében jöhet számításba, hiszen mindkettőjük közlése két háború közötti lejegyzésen alapul, következésképp, kevésbé indokolt a nevek különbözősége. Úgy látszik azonban, hogy az adatgyűjtések során az adatközlők keverték a falurész és a tizes fogalmát, holott a kettő sok esetben nem volt azonos. Bizonyára a tízesek határait sem értelmezték egyformán a falvakban élő adatszolgáltatók. Sok gondot okozhattak a tízesek utcái, vagy más alegységei, amelyek a napi szóhasználatban néha tízesenként jelentek meg. Előfordult, hogy az alegység nevében szerepelt a tizes szó, holott az alegység valójában egy nagyobb tizes része volt. Az utóbbi esetre kiváló példák láthatók Vámszer Géza gyűjtésében, olyannyira, hogy néha szinte kaotikussá teszik a tizesnevek rendszerét. Csíkborzsova két tízesből, a Felszegből és az Alszegből állt. A tényleges tízeseken belül, kisebb egységek gyanánt emlegettek Erősök tízesét, Balogok tízesét, Demeterek tízesét, Gerébek tízesét, Kovácsok tízesét, Sárigok tízesét. Csíkszentmihály Ajnád nevű tízesében emlegették a Konczok tízesét, a Ráczok tízesét és a Fenyő tízest. Ezekhez hozzátehetjük a csíkszentgyörgyi példát, ahol a Háromtizes nevű ténylegesen működő tizes területén a XX. században is gyakran beszéltek Laczok tizéről, Czikók tizéről, Gálok tizéről, Zata tizéről, az ugyancsak létező Jenőfalva tízesen belül Kányák tizéről, Kaszák tizéről és hasonlókról. Mindez azért volt lehetséges, mert a Székelyföldön a tizes, mint települési és önigazgatási keret keveredett a nemzetségi településrend családi bokraival. Sok esetben a valamely család nevét viselő településrész nevében a tizes szó is helyet kapott, holott a családnév + tizes szó kombinációval jelölt településrész vagy társadalmi csoport valójában nem mindig volt valóságos tizes. Kevésbé okozott zavart, 26