Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

büntetődni, azzal a meg jegyzéssel, hogy fel hatalmaztatik a fő erdő bíránk, hogy azon nap ki zálogoltassa a meg nem jelenőt." Fentebb a legelők témakörének tárgyalásakor már volt szó arról, hogy a XXI. század elején létező tizeslegelők többsége száz évvel korábban, a XIX-XX. század fordulója táján jött létre azáltal, hogy az állami hatóságokkal egyeztetve a tizesek kivágták tilalmas széli cihereseik fáit. A nagyobb fák kivágása után a bokroktól, cserjéktől is meg kellett tisztítani a legelővé alakítandó területet. Simószege tizes erre a tevékenységre szervezett közmunkát 1896. március 24-én.

105 A létrejött tizeslegelőket gondozni kellett. A XX. században tavaszonként a tizesek legelőtisztító közmunkákat szerveznek, amelyek alkalmával a közmunkások kivágták a legelőn kinőtt borsikabokrokat és más cserjéket, fácskákat. Simószege tizes például 1931. április 7-én, Körösmény tizes 1904. március 12-én szervezett bokorirtó, legelőtisztító közmunkát.

1 E sorok írója 2006 tavaszán munka közben figyelhette meg Jenőfalva tizes és Háromtizes legelőtisztító közmunkásait, akik a kelleténél kevesebben, de nagy igyekezettel vágták ki és égették el a legelőn kinőtt borsikákat. (VI. tábla) Patakárok-tisztítás A falun átfolyó patakok árkát rendszeresen tisztítani kellett, hogy elkerülhető legyen a víz kártétele. Időnként a tizes területén haladó határbeli patakok medre is tisztításra, igazításra szorult. Különösen sok gondot okozott a martonosiaknak a tízesükön átfolyó és a Fiságba ömlő Martonos patak, a háromtizesieknek pedig a Monyasdpataka falun kívüli szakasza. Martonos tízesének tagjai mindig úgy érezték, hogy különlegesen nagy terhet ró rájuk a tízesükön átfolyó, egyszerűen csak Patak-пак nevezett vízfolyás kordában tartása. Arra törekedtek, hogy terhüket megosszák más bánkfalvi tizesekkel, elsősorban Altizessel. Ezek a törekvéseik azonban szomszédaik merev ellenállása miatt kudarcot vallottak.

1054 Martonos tizes népe rengeteg közmunkát áldozott a Patak medrének rendben tartására. Háromtizes 1855-ben a következő határozatot hozta Monyasd pataka rendben tartására, tisztítására: ,^4 folyó 1855-dik év november 17-én közönséges gyűlést hivatván a fő erdő bíró Gáli István atyánkfia a ' maga tulajdon lak házához több ügyek eligazítása végett. Elsőbbenis azt határozta meg közönségünk, hogy Monyasd pataka árkát a' toknál jövő hétfőn, az az 19-dik november ki tisztítani és a régi szokott árkába bé venni, úgy nem külömben Fenyőszó oldala aláis bojt venni határozta közönségünk oly meg egyezés mellett, hogy a ki meg nem jelenik 30 krajczárig meg fog büntettetni, minden kifogás nélkül személy szerént. Az öszve gyűlés lészen a fő erdő bíró házához és onnan kétfelé szakassza a közönség a népet." 'TA.J. 1.19. 2 TA. S. 1. 173. 3

TA. S. 2. 227.,-ТА. К. 3.249. 4 ТА. А. 1. 190. (1933).,-ТА. М. 1.95.(1883). 5 ТА. Н. 8. 11. 287