Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)
Fügéstelekre" 10 5 Nem sokkal később, március 16-án a tizes az aszalás folytatásáról döntött: „... 20-án az az csütörtökön minden birtokos egy aszalót küldgyön, és az aszalás kezdődik Bak orotása sorkán, a hol az elébb az aszalás végződött, ki Fügéstelekfelé, általFenyőszófejin." 1 Jenőfalva tizes is végeztetett jogosultjaival közmunkában aszalást. 1862. június 22-én Jenőfalva tizes gyűlése elhatározta: „... jövő kedden délután, az az június 24dikén a tizesünk tilalmassában az úgy nevezett Salamás pataka tövitől kezdve ki az havason lévő kaszálóig a mi fenyőfa tanáltatik, aztot mind aszaljuk meg ... Aki pedig ki nem menne aszalni, fizessen 20 krajczárt új pénzben" Körösmény tizes 1887. június 12-én döntött úgy, hogy tilalmasában közmunkával aszaltat: "A birtokossági gyűlés meghatározta azt, hogy folyó hó 18-án a birtokosság aszalni menés végett a főerdőbíró atyánkfia házához reggeli 7 órára jöjön össze fejszével. Minden bébíróstol férfi jelenjen meg, mert fejérnép és gyermek nem fogadtatik el." A reggeli találkozáskor dől el, hogy a tilalmas melyik részén történik az aszalás. 1048 Bokorirtás tisztásokon, legelőkön A tömeges favágások, faosztások után az erdőben rengeteg gally, hulladék maradhatott, amelyet ajánlatos volt eltávolítani. 1840-ben Körösmény tizes efféle „gallytalanításra" szervezett közmunkát: iy A folyó 1840-dik esztendő május 24-én nemes tizesünk abban egyezett meg, hogy mivel a múlt ősszel szabadított fenyőfa vágással a tilalmas erdőnkbe[n] sok gatz esett és az által a meg gyulás esetében a tilalmas erdőbe[n] kár történhetik, annál fogva minden tizesbéli és bébirtokos személyek 30 krajczár büntetés terhe alatt köteleztetnek idei június 1-ső napján az erdő bíránk házához össze gyűlve tisztítás végett a tilalmas erdőnkbe ki menni, erre nézett a vicze erdő bíráink minden embernek eztet tudtára adni kötelleztetnek." A tilalmasok igásmarha legeltetésre és időnként kaszálásra használt „pusztái", tisztásai folyamatosan bokrosodtak. Területüket időnként tisztítani kellett a nem kívánatos bokroktól, cserjéktől. Ezért a legtöbb tizes szervezett tilalmasának „pusztáira" bokorirtó közmunkát. A lehetséges példák közül itt Jenőfalva tizes erre vonatkozó határozatát idézem: ,^4z 1863-dik év februárius hó 28-án a tisztelt Jenőfalva tízesének fő erdő bírája, Kánya Imre telyes gyűlést tartván, holis elő terjesztette, hogy Böjté végin elkezdve Tamás gödrin olol, által Nagy pallagon Kicsi pallagig Harám patakán innen le a gyepüig ...a bükfán és nyárfán kívül[a. tizes] mindenféle fát vágjon le, a mitis a Tisztelt tizesünk helyesített és meg is határozta, hogy jövő kedden, az az mártzius hó 3-án jó reggel [minden tizestag] Tekereg nyakán feszísen meg jelennyen. Aki pedig ezen üdő szakban meg nem jelenik, 30 új krajczárral fog TA.H. 1.118. TA. H. 1. 119. TA. J. 1. 16. ТА. К. 2. 325. A favágáskor keletkezett hulladék jelölésére a XXI. század elején is használták Csíkszentgyörgyön a gac, gaz szót. A gaz „gally, rőzse" jelentésére: SZT. IV. 540. ТА. К. 1.34. 286
