Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

három vető időn" át, kerítésnek kell használni. Semmiképpen nem lehet a kivágás után hazavinni.

679 Jenőfalva tizes 1884-ben úgy határozott, hogy azok, akik a tizes engedelmével vágott kertfából nem védelem kerteket állítottak, hanem illegálisan hazavitték azt a faluba, „hibájukért" 1 forint büntetést fizessenek.

680 A tizesbirtokok „belső" széleinek„gyepüőrei" A tizesbirtokok és az egyéni birtokok határa tájékán létrehozott gyepüket, kerítéseket a tízesek a XIX. század második felében gyepüőrökkel őriztették. Jenőfalva tizes 1880. június 20-án többek között gyepüőr megfogadásáról is döntött: ,y4 gyepükért fel ügyelésére a tizes ki nevezte Bogdány Ignátz birtokost, oly határozat mellett, hogy köteles a felügyelő a ' felállítás napjától kezdve hat évig felügyelni. A fizetése a' tilalmasból ... kap kettő terű bükkfát, azon kívül a' kit rajta kap a' gyepű rontáson, 5 forinttól 10 forintig fog büntettetni, ezen büntetés lesz a' felügyelője, ha pedig a felügyelő hanyagsága miatt prévarikatió lenne, köteles megtéríteni". Hasonló tartalmú határozatot hozott 1880. június 13-án Háromtizes: „... a határ szélénél el húzott gyepű mindenkor télen által folyamatosan el hordatik, ennek meg zabolázását a gyűlés meg vitatá és fel szólító fő erdő bíránk az egész gyűlést, hogy nem találtatnék-e valaki, aki a gyepű meg őrzésére ajánlkoznék. Ezen felhívására fő erdő bírónknak önként ajálkozék nemes három tizesünkbéli Bors Ferentz, oly feltétellel, hogy most jelenben a nemes három tizes a szükséges helyre megkívántató gyepűt rendesen fel állítani tartozik, önként vállalkozó a gyepűt megvizsgálja és a tízestől meg őrzés végett át veszi oly formán, hogy a gyepű fel állítás napjától ő egymás után folyó 6 évig minden gyepű fa el vesztéséről felel. Vállalkozó Bors Ferentznek a felügyelésért évenként jutalom díjul ad [a tizes] 1 terű veszendő bükfát, vala mint a ki a gyepün, az az a vívésén meg találtatik, [fizessen] darabjától 1 forintot. Ha pedig a gyepű elégne, a tizes tartozik helyre állítani. [A vállalkozó] tartozik, amennyiben lehet, [a gyepűt] az égéstől is védeni, vagy esetnél az égetőt ki kutatni, aki pedig ezen égetésen rajta találtatik, engedély nélkül büntettetendő 10 forinttal. Az elhordókkal és az elégetőkkel a gyepű saját költségeken helyre állítandó. Ha pedig vállalkozó Bors Ferentz az írt 6 évig vállalkozásának eleget nem tenne, ő tartozik a tízesnek 30 forint büntetést... fizetni, vagy ha be bizonyul, hogy a gyepűt ő hordaná [el], az elhozott fáknak darabjától minden kímélés nélkül büntetendő 2 forintig. Akiket pedig mint felügyelő megfog, az irt büntetést az erdő bíró híre nélkül fel veheti és számadásba nem veendő." Figyelemre méltó, hogy a jenőfalvi és a háromtizesi gyepüőrt egyaránt, szokatlanul hat esztendőre fogadták. Ez a tény összecseng azzal a fentebb idézett háromtizesi elvárással, hogy a csaposból készített határkerítés „három vető időn" át 9 TA. H. 2. 312., 340. 10 TA. J. 2. 40^1., 208. :1

TA. J. 1.208. 12 TA. H. 2. 275-276. 203