Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

A pásztor, mint tizestag A pásztor Csíkszentgyörgyön is, mint minden faluban, a parasztközösség szol­gája, alkalmazottja volt. Csíkszentgyörgyi idősebb gazdák azonban váltig állítják, hogy a hajdani közösségi pásztor, hajói végezte dolgát és hosszú évekig szolgálta a „megyét", a közbirtokosságot vagy a tizest, vagyont halmozhatott föl és tekintélyre tehetett szert. Ennek biztos jele, hogy az 1880-as években Háromtizes két pásztor­embert is fölvett tagjai sorába. 1885. március l-jén György Sándor pásztor kérte, hogy Háromtizes jogosult tagja lehessen. A tizesgyülés elégedetten állapította meg róla, hogy „bennszületett és itt birtokos". A beüsmertetésnek nem volt akadálya, különösen, mert a kérelmező kifizette, illetve megadta az 1 forint bészabadulási díjat, a 3 kupa pálinkát és az áldomáshoz szükséges 1 kenyeret. A vidám áldomás előtt azonban elvi kérdés me­rült föl. Egyesek fölvetették, hogy mivel György Sándor pásztorember, nem járhat szerre erdőt őrizni, pedig ez a tevékenység a tilalmas jogosultjainak régi és terhes kötelessége. A tizesgyülés úgy határozott, hogy György Sándor a foglalkozására való tekintettel erdőőrzés helyett évente fizessen a tizes kasszájába 1 forint „erdőőr­ző pénzt". 383 Két évvel később, 1887-ben, amikor egy másik pásztorember, Szőcs Péter kér­te beüsmertetését, különösebb teketória nélkül fölvették, és pásztorságára való tekin­tettel kötelezték az évi 1 forint erdőőrzési díj megfizetésére. Úrfélék, polgári személyek jogba vétele A tizes az újkorban mezőgazdasági tevékenységet folytató székely gazdák szomszédsági közösségeként, társadalmi önszerveződéseként élte életét. A tizest magukénak tartó gazdák közé időnként úrfélék is bekerülhettek. 1848 előtt a földes­úri szerepben tetszelgő kisnemesek jelentettek különleges színt a tizes jogosult tagja­inak sorában. 1848 után polgári foglalkozásokat űző úrfélék tarkították a székely gazdákra szabott tizestagság képét. Fentebb szó esett már Gergely Péter körjegyző 1893-95. évi körülményes Körösmény tizesi taggá válásáról. 385 Jenőfalva tizes 1875. február 21-én vett föl tagjai sorába egy állami tisztviselőt, a Csíksomlyón dolgozó Gál Károlyt. A tizesgyűlésen hangsúlyozták, hogy Gál Károly, bár somlyai hivatalnok, Csíkszentgyörgyön született és Jenőfalva tízesben birtokos. A jegyzőkönyv szerint a tizes közgyűlése „ egyhangúlag elfogadá a ' tilalmas erdőnkbe, 's mái naptól kezdve jogot enged arra, hogy mint egy bentlakó birtokos haszon élvezeti jogát használhat­ja, odaértve a tilalmas erdő után járandó terheket is, ... amelyeket... köteles a' fent írt úr viselni ". TA. H. 3. 2. TA. H. 3. 47. TA. К. 3. 64., 65-66., 100. TA. J. 1. 111. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom