Bárth János: Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tizesek működése a XVII-XX. században (Kecskemét, 2007)

Körösmény tizes 1850. október 19-én a következő határozattal szabályozta a gyalogszeresek erdöhasználatát: „A folyó 1850-dik év október 19-én Tizes gyűlése tartatván a' gyalog szánkósok és szekeresekre nézve, kik a ' tilalmas erdőből tartják tüzököt, meghatalmaztatott közönségesen, hogy mindenik gyalog szánkós vagy szekeres a ' közelítő új esztendő napkor fizessen 25 krajczárokat, az után pedig egész esztendőre árenda gyanánt kiki fizessen 2 rénes forintot váltóban, s ezen árenda mellett nem tiltatnak ugyan ki jelenleg az erdöléséből tilalmasunknak, de fejszét belé vinni tellyességgel nem lészen szabad, valahányszor rajta tanáltatnának, mind annyiszor egy-egy ezüst húszas fizetésére köteleztetvén, továbbá pedig apró száraz galokon és czirén kívül egyebet nem erdőlhetnek, s ' nevezetesen nyesést nem erdőlhetnek mind addig, míg az eladatván, a ' ki hordásra adandó határ idő ki nem telik, valamint szintén a ' valaki által meg veendő fa hulladékátis, még a tulajdonos tökéletesen el nem hordja, el nem erdőihetik" ? Harmincöt évvel később, 1885. január 17-én Körösmény tizes gyűlése ismét szabályozta a gyalogszeresek erdőlését. „Márton Lajos főerdőbíró atyánkfia... előterjeszti, hogy a gyalogszeresek szóbeli jelentéssel járultak az iránt, hogy a béerdölhetésik ideje a múlt 1884. év végével lejárván, kérik a birtokosságot, hogy a jelen 1885. évre is a mikénti beerdölésök felett határozni szíveskedjék". „A gyalog szekeresek kérése el fogadtatván, és így a birtokosság nekik az 1885. évre is megengedi 1 forint o. é. fizetése mellett, mit köteles minden béerdölő gyalog szeres jelen év Szent György napjáig pontosan befizetni, a béerdölés csakis borsika és veszendő ki horvadt vagy kézzel ki dőjthető... fáknak... kihasználhatására engedtetik meg, mégpedig a Nyírvégtől fel Czigányvápa patakáig, aki pedig fennebb menne, vagy a kinevezett erdő részben élőfát vág le, vagy azokon lévő gallyat, egyáltalán oly kihágást tesz, mely a birtokosság rendtartásával ellenkezik, az 1-5 forintig fog büntettetni, és a béerdólhetéstől el tiltatik. A béerdölés egy héten csak két nap leend: kedden és csütörtökön ". Jenőfalva tizes gyűlése többek között 1900. január 10-én hozott határozatot a gyalogszeresekről: „Az gyalog szeresek kerék az birtokosságot, hogy engeggye meg fizetésikért, hogy erdőlhessenek bé, és az birtokosság meg engedi, hogy fizessenek személyenként 1 forintot és bé erdőlhetnek, még pedig oly feltétellel, hogy egy héten három nap, kedd, csütörtök és szombat napokon, oly formán, hogy csak az csutakot és szárazságot szabad bé hordani, Kincses gödrin fejül lévő erdő részekben szabad bé erdőlnijök, nyers fát pedig semmi esetre nem szabad béhozni[uk] ",

382 0 ТА. К. 6. 45. ;1 ТА. К. 2. 287. 2 TA. J. 2. 392. 131