Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun autonómia (Dél alföldi évszázadok 22. Szeged, CSML, 2005.)

JOGSZOLGÁLTATÁSI AUTONÓMIA A földesúri alávetettség időszakában a nádor legfőbb bírósága megszűnt. A földesúr úriszéki jogot és pallosjogot nyert, az alsó és középfokú bírósági szervezet viszont megőrizte autonóm működését.

382 A redempcióval helyreállt a nádor legfőbb bírói jogköre, s a Jászkun Kerület teljes jogszolgáltatási önállósága, autonómiája. A privilégium viszaadta és megerősítette jogszolgáltatásuk középkorba gyökerező szabadságát. Ismét csak saját bíráik ítélkezhettek felettük. Idegen bíróság csak akkor idézhette perbe a jászkun polgárt, ha a per a kerületeken kívüli birtokait érintette. A pallosjogot szintén visszakapták. A jászkun bíróságok hatásköre csupán három ügycsoportra nem terjedt ki: az egyházi bírósághoz utalt ügyekre, a kerületeken kívül lakók ellen elkövetett bűnügyekre és a külső birtokokat érintő határperekre. A jogszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása korszakunkban még sem a Jászkun Kerületben, sem az ország más törvényhatóságaiban nem történt meg. A Jászkun Kerület jogszolgáltatási szervezete, amint az igazgatásé is, az 1751-ben kiadott rendtartás alapján épült fel és működött. Az 1745 után kialakult szervezeti és hatásköri felépítést mindössze három évre bontotta meg II. József rendelkezése. Ebben a három évben 1786-1790 márciusa között az igazságszolgáltatást és a közigazgatást elválasztották, s a fellebbezési fórumok megváltoztak. Minthogy ezidőszakban a kerületi közgyűlést és a nádori főkapitányi hivatal jászkunokra vonatkozó hatáskörét eltörölték, a kerületek Pest vármegyéhez kapcsolva élték napjaikat. A kerületek élére állított jászkunsági kapitány közvetítette Pest megye rendeleteit, de a kapitányi hivatal csak a közigazgatással foglalkozott. A bűnügyek Pest vármegye bíróságához tartoztak. A községek bírósági jogköre szintén megszűnt, s a polgári ügyeket a Jászberényben létrehozott polgári bíróság ítélte, ahonnan fellebbvitel az eperjesi kerületi táblához, onnan pedig a királyi táblához történhetett.

383 Rövid idejű érvényességük miatt a rendelkezések szinte semmilyen maradandó törést nem okoztak a jogszolgáltatási autonómiában. 382 Kiss József 1990. 255. A Pesti Invalidus Ház az úriszéki és a pallosjogot csupán feltételesen kapta úgy, hogy csak a királyi koronaügyész és a jogügy igazgató neve alatt működhetett. 383 PALUGYAY Imre 1854. 119