Kothencz Kelemen (szerk.): Családi csokrok. A 9. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2014. július 17-18.) előadásai (Baja, 2015)

Bárth János: Bács mezőváros magyarsága a XVIII. században

IRODALOM

BALOGH György

1867 A bácsi római katolikus plébánia százéves emléke (Különlenyomat a Magyar Sion V. évfolyamából)

Esztergom BÁRTH János

1975 Fájsz népessége a XVIII. század közepén. In: Iványosi-Szabó

Tibor (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. I. 81-131. Kecskemét 1981 Doroszló népessége a XVIII. század közepén

Hungarológiai Közlemények 46-47. 1-70. Növi Sad - Újvidék

1991 Egy bácskai ruszin falu, Keresztúr telepítése a XVIII. század közepén. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére. 307-309. Budapest

1992 Szállások Bács mezőváros környékén a XVIII. század elején

In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. 119-122. Debrecen

1998 A magyar népesedéstörténeti kutatások lehetőségei és korlátái Üzenet XXVIII. (1998). 1-2. 8-22. Szabadka

1999 Csantavér újranépesedése

Néprajzi Látóhatár VIII. (1999). 85-121. Budapest 2006 Bács mezőváros 1752. évi kontraktusa

In: Bathó Edit - Ujváry Zoltán (szerk.): Jászok és kunok a magyarok között. Ünnepi kötet Bánkiné Molnár Erzsébet tiszteletére. 92-96. Jászberény

2010 A magyar Veprovác

Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság Évkönyve 1.29—53.

Baimok

NSZ.

1912 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása Első rész: A népesség főbb adatai. Budapest

János Bárth

Madari u városiéi Bač u XVIII veku

Varošica Bač nekada pripadala južnom delu Ugarske, a danas se nalazi na západnom delu Vojvodine u Srbiji. Varošica je na obali Dunava, leži u krivini reke. U XVIII i XIX veku ova varošica je bila u posedu nadbiskupa iz Kaloče. Žitelji su bili Šokci (katolícki hrvati), Nemci i Madari. Ova studija nam daje sliku madarskog življa a Baču a XVIII veku. Iz tog razloga su prikazani fondoví Nadbiskupskog Arhiva iz Kaloče: popis Madara iz 1794 godine i popis novih žitelja Bača iz 1765 godine. Autor nam ukazuje na činjenicu da su za pojedina područja, kao što je Bačka, od ogromnog značaja bile migracije, ali da se na osnovu imena žitelja teško môže odrediti njihova etnická pripadnost. [Preveo Zoltán Klamár]

36