Szabóné Bognár Anikó - Dr. Tombáczné dr. Végh Katalin (szerk.): Megtizedelt évek (Kecskemét, 2014)
Gyergyádesz László ifj.: „Így! Most már lőhetnek… Köszönöm!” – Mednyánszky László, az I. világháborúban Mednyánszky hadifestői munkássága a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti gyűjteményében
Mednyánszky László: Vízparton - Vázlatkönyvi rajz, 1914-1916, papír, ceruza, 320x240 mm, KKJM Képzőművészeti Gyűjteménye, Ltsz.: 91.21. tárlaton került sor, ahol például 8 alkotását láthatta a nagyközönség 40 művész 547 munkája között. Magyarországon a Császári és Királyi Sajtóhadiszállás első műkiállítására Budapesten, az egykori Nemzeti Szalon termeiben került sor 1916 januárjában (51 művész 802 alkotása). A magyar kiállítók között (az ismertebbek közül például Basch Andor, Ferenczy Valér, Zádor István) a napló és a levelek alapján Mednyánszky leginkább Vaszary Jánossal, Maród Gézával, Horthy Bélával és Vadász Miklóssal volt rendszeresnek mondható kapcsolatban. „Azt hiszem, hogy 1914. július 30-a óta, mikor a háború megnyílt, én nem élek. Azóta nincsen ember, nincs éjszaka s napvilág és növényzet és tenger és szerelem és halál és költészet, semmi sincsen. En lemondtam magamról. Mindent elvesztettem,”10 11 Szép Ernő soraiban a nagy háború kiváltotta általános döbbenet tükröződik. Mednyánszky itt is különc volt, szinte mindenkivel szembement, különösen a világégés első éveiben: „Mire való ez a borzasztó vérontás, a legnagyszerűbb, a legjobb anyag tékozlása. [...] A sötétség szellemei hatalmukba kerítették az embert, aki természetes fejlődése talaját elvesztette. [... ] Miért nem rossz ez így ? Mert szükséges. A legjobb, legtermékenyebb anyag kiválik a romlott világból, hogy aránylag emelkedett, a heroizmusig fokozott önzetlenségi állapotban, jobban az asztrálba jusson, és termékenyítsen ott az igazi élet számára, nem pedig itt az enyészet számára.”" „Amit itt tapasztalok, látok és hallok naponként, olyan nagyszerű, rémségesen 10 SZÉP Ernő 1917 11 BARDOLY István 2003 291. o. 114
