Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Kertész Róbert: „…Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” – Szolnok ispán föld-fa vára
„...Ódon, tatár korabeli földsáncai folyópartra néznek” - Szolnok ispán föld-fa vára 15. században a keleti rész még tovább osztódott Közép- és Belső-Szolnokra.11 12 A fentitől homlokegyenest eltérő koncepciót képviselő Németh Péter a megyeközpontot az Erdélyben található, Szamos-parti Dés várába helyezte, és úgy vélte, hogy az innen Kozárvárra került át, majd a tatárjárás után a ,jobban védhető” Bálványosvárra. A megye első ispánjának helynévi emlékét a később Közép-Szolnok megye területére eső Zálnok település őrzi. A megye tehát éppen keletről nyugat felé szerveződött volna meg. Mivel ehhez a Tisza-parti erődítmény léte nem illeszkedett, az alábbi, abszurd javaslattal élt: „a történeti és a régészeti irodalomból törölni kell a szolnoki kora Árpád-kori földvárra vonatkozó teóriákat, az 1879. évi árvíz nem semmisíthette meg azt, ami sohasem létezett! ”12 Igen közel áll ehhez Polgár Zoltán állásfoglalása, aki Szolnok első említése kapcsán ugyan hivatkozott az I. Géza király alapította garamszentbenedeki bencés apátság 1075. évi oklevelére.13 Szerinte azonban „az okleveles adatok [...] nem igazítanak el a szolnoki vár ügyében, hisz a település említéseiből nem derül ki egyértelműen egy Árpád-kori vár léte (in via Zounuk, civibus Zounuk, villa urbanorum Zounuk, juxta Zounuk). ”14 15 „Névadója talán az 1046-os pogánylázadás során megölt Zonuk ispán volt. ”15 Emellett Polgár a cikkében ismertette azt a „hagyományos régi felfogást”, amely a megye megszervezését a sószállítás útvonalának biztosításában látta, az észak-erdélyi bányák és Tisza-parti elosztóhely, Szolnok között, majd megemlítette Kristó Gyula és Német Péter téziseit is.16 Részben ide tartozhat még Bagi Gábor azon véleménye, mely szerint „ az adatok nem zárják ki az ispánsági vár meglétét, bár a kérdést végérvényesen csak alapos régészeti kutatások alapján lehet eldönteni. Ugyancsak fontos probléma, hogy hány Szolnok nevű vár létezett e korban a Kárpát-medencében, kell-e Erdélyben is számolnunk eggyel. ”17 Szerencsére még az „alapos régészeti kutatások” megkezdése előtt sikerült feltárni az igazságot, amelynek 11 KRISTÓ 1988, 434—440., 486-487., 514-515.; KRISTÓ 1994, 655. 12 NÉMETH 1995. 13 KNAUZ 1890,30. 14 POLGÁR 1996, 105. 15 POLGÁR 1996, 81. 16 POLGÁR 1996, 81-82. 17 BAGI 2000, 11. egy része már évekkel Bagi Gábor tanulmányának megjelenése előtt napvilágot látott. Németh Péter elképzelését elsőként Bóna István vette górcső alá, ám meggyőző, tényeken alapuló kritikájából a Polgár Zoltán és a Bagi Gábor által felvetett kifogásokra egyaránt választ kaphatunk. A neves régészprofesszor többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a „névadó Szónok ispánt megbízható 11. századi forrásra visszavezethetően ismerjük, 1046 szeptemberében a Kelen-révnél egy csónakban ő is életét vesztette, — a nominativusban álló személynév mindig a várak első ispánjára utal, lásd Pozsony, Győr, Bars, Hont, Borsod, Szabolcs, Bihar, Zaránd, Torda, Hunyad, Doboka, Bács, Csanád. ” Ezen kívül kitért arra, hogy az erdélyi Belső-Szolnokban nincs Szolnok helynév, vagy például ha az 1075. évi oklevélben cives Zounukról és urbani Zounukxó\ olvashatunk, az csak úgy lehetséges, hogy már léteznie kellett a Tiszánál egy civitas/ urbs Zounuknak, akkor is, ha azt külön nem említi az oklevél. „Egy 12. századi hiteles okirat castrum Zou- nuk-ot említ a mai Szolnok helyén, ennek ispánja volt, és főesperesség kapcsolódott hozzá. ” Végül röviden áttekintette a régészeti adatokat és levonta azt a következtetést, hogy az itteni vár létezése kétségbevonhatatlan.18 Néhány évvel később Kristó Gyula fejtette ki cáfolatát a Németh Péter által közzétettekről. Bóna István érveit egyebek mellett azzal egészítette ki, hogy Németh akkor járt el helyesen, amikor az 1075. évi garamszentbenedeki oklevél cives Zounuk adatát a szolnoki vámépekre értelmezte, hibát vétett viszont, amikor annak villa urbanorum Zounuk kifejezését már „Szolnok polgárainak faluja ’’-ként adta vissza. Az urbánus szó ugyanis - a cívishez hasonlóan — vámépet jelent, mivelhogy a korai forrásokban az urbs szónak vár az értelme, tehát egyértelműen a szolnoki vámépek ( urbánusok, és nem polgárok) falujáról van szó.19 18 BÓNA 1996,231-232. 19 KRISTÓ 2002, 476. Sajnálatos módon a hibás értelmezések olyan mélyen rögzültek, hogy az 1075. évi garamszentbenedeki alapító oklevél Szolnokot említő részleteit a legutóbbi kiadásban továbbra is tévesen, az alábbiak szerint adták közre: „adtam Tenyőföldet a Tiszán túl a Kengyel víz révje felett, a saját határvonalaival, amely földnek az első része elkülönül Szolnok polgáraiétól [Cuius térré prima pars diuiditur civibus zounuk]; Azután a mező közepén fut a határ Garam Szent Benedek faluja [Tenyő] és a szolnoki polgárok födje között [inter villám sancti Benedicti et inter villám vrbanorum Zounuk] ” (BENEDEK 2007, 11.). A sort még folytathatnánk, pél347
