Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Vályi Katalin: A tatárjárás Szeren
A tatárjárás Szeren összegyűjteni, itt tehát a raktárakat-magtárakat sejthetünk. Az új épületegyüttes korhatározása viszonylag problémamentes. Az alapozási árkokban és a különböző helyiségekben összesen 35-40 db érmet találtunk, melyek a használat korát egyértelműen 1280 és 1490 között jelzik, aminek a leletanyag is megfelel. A négy építési periódus tehát nagyjából 200 évet ölelt fel. A tatárjárás utáni újjáépítést pedig ezek szerint nagy valószínűséggel II. Izséphez, a Szeri Pósa család őséhez köthetjük. Nehezebb a dolgunk, ha azt akarjuk megválaszolni, hogy milyen célt szolgálhatott az új, nálunk meglehetősen ritka technikával készült épület. Bár valószínű, hogy a hasonló épületek száma - akárcsak az egyéb faépületek száma is - a ma ismertnél jóval magasabb lehetett. A funkció megfejtésénél az épület elhelyezkedéséből indulhatunk ki. A korábban nemesi udvarház, majd később gazdasági épületek területén épült fel a gyökeresen más technikájú és alaprajzú épület. Tény, hogy a korábbi terület déli szélének a közepére, vagyis a lebontott kaputorony omladékainak elegyengetett tetejére helyezték az új épületet. Ez azt sugallja, hogy az épület építői - használói jogot formáltak, sőt, igényt tartottak a terület használatára. Ebből talán az következhet, hogy a korábbi épületek funkcióinak valamelyikét ismételték meg. Az egyik lehetőség tehát az, hogy a Szeri Pósa család udvarháza állott volna itt. A fából történő építkezés a hazai castellumok esetében még a középkor végén sem számított ritkaságnak. Zalaszentlőrinc határában Fáncsika kastélyát pl. cölöpökre építették, borona falakkal.37 Az ugyancsak Zala megyei Pákán faszerkezetű, tapasztott falú udvarház állott.38 A 14-15. században megszaporodnak a fából épített kastélyokról szóló írásos emlékek. Tehát önmagában az épület építőanyaga még nem zárja ki a lehetőséget, habár Fachwerk-technikával épített udvarházról nincs tudomásunk. Okleveles forrásokból tudjuk, hogy a Szeri Pósa családnak a 14—15. században Arad vármegyében három (Gyelek/Gyelid, Mácsalaka és Sződi),39 Temes vármegyében kettő (Hódos és Pósa kastélya/Nagykastély),40 Csongrád vármegyében pe37 KOPPÁNY 1999, 54. 38 Uo. 39 Uo. 151., 175., 228. 40 Uo. 154., 198. dig szintén kettő (Derekegyház és Szentgyörgy/Kó- rógyszentgyörgy)41 településen állott kastélya. Ezek általában egy-egy 15-20 falvas (vagy még nagyobb) uradalom központját jelentették, melyek gyakran egyben a környék központját is alkotó mezővárosokban épültek meg. Csongrád megyében mindkét írásos említésből ismert lakóhelyük tiszántúli területen fekszik, azonban szinte törvényszerűnek látszik, hogy a család egyik legősibb birtokközpontjában, Szeren is kellett, hogy legyen uradalmi központjuk. Zavaró tényező ugyanakkor, hogy míg a késő középkori nemesi kúriákat általában továbbra is árok és valamilyen kerítés, vagy legalább palánk vette körül, addig Szeren ennek semmi nyoma nincs. A másik elgondolkodtató jelenség, hogy a korszakban általában csak a főnemesi réteg építtetett palota- vagy toronyszerű kőépületeket, a köznemesség pedig csak földszintes lakóházakat42 A szeri Fachwerk-épület azonban biztosan emeletes volt, melynek megépítéséhez a helyi építőmesterek aligha rendelkezhettek megfelelő gyakorlattal, ismerettel. A másik lehetőség, hogy az épület funkciója mégiscsak valahogyan összefüggésben lehetett a kolostorral. Az egyházi épületek terén nem is kell messzire menni, ha hasonlóságot keresünk: Szeged-Alsóvároson, a középkori ferences kolostor épületének számos részlete készült Fachwerk-szerkezettel.43 Ez azt mutatja, hogy az építési technika az egyházi építkezés terén nem volt ismeretlen. Azonban mégsem lehetett a kolostor új gazdasági épületegyüttese, hiszen a tatárjárás utáni új, a templomot és a maradék kolostorépületet övező erődítés vonalán kívül, attól távolabb, délre feküdt - minden védelem nélkül. Tehát nem a kolostor szerves tartozékát kereshetjük benne, hanem valamilyen, lazább kapcsolatot feltételező ház lehetett. így pl. lehetett a szolgák háza, laikus testvérek háza, vendégház vagy ispotály. A kérdés végleges megválaszolása a keleti épületszámy hátralevő részleteinek a feltárása után, az összes periódus teljes alaprajza ismeretének a birtokában, remélhetőleg lehetséges lesz. 41 Uo. 134. és 218. 42 Uo. 73. 43 LUKÁCS 2000, 177. 189
