Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Beszédes Valéria: Úrnapja Moholon. Az egyéniség szerepe a szokásmodell alakításában
A nyolcvanas években kezdte meg szolgálatát Csonoplyán Danyi László plébános. A település szórvány katolikus közösség. A második világháború után, a többségben lévő német lakosságot kitelepítették, helyükre horvátországi szerb telepesek érkeztek, akik nem gyakorolták vallásukat. A hetvenes években viszont már keveset törődtek katolikus magyarok és bunyevácok vallási életével. A fiatal pap, sok újítást vezetett be, hogy visszatérítse a templomba hitehagyott népét. Látványos szép miséket rendezett többek között az öregek tiszteletére, ősszel a termények betakarításakor, megszervezte a gyalogos búcsújárást Doroszlóra, új elemekkel bővítette a lordes-i kilencedet, újra indította a szent család járás szép szokását. Ahogy a csonoplyai adatközlőim megfogalmazták, kit a kíváncsiság, kit a hite vitt be újból templomba. 1986-ban jelentős évfordulóról emlékeztek meg a faluban, alapításának kétszázadik évfordulójáról. Mivel az alapítók zömének leszármazottjai már Németországban éltek, ezért a legnagyobb ünnepséget Bajorországban Griesheinben tartották meg. Erre az alkalomra meghívták az óhazába maradottakat is, többek között a falu plébánosát is. Csonoplyai adatközlőim szerint ettől az évtől kezdve alakult át úrnapi szertartás a faluban. Danyi plébános úr Bajorországban leste el a virágszőnyegek készítését, s azt a következő években Csonoplyán is bevezette. Alkalmazkodott a helyi szokásrendhez. A kórus közötti részeket, a korábbi lomsátrakra emlékezve nyárfa illetve fűzfaágakkal díszítették ki, a templom kövezetére zöld fű került. A hittanosokkal és a templom körül segítkező asszonyokkal közösen készítette el a templomban egy-egy mellékoltár elé a rózsaszirmokból és más virágokból a különböző egyházi jelképeket. Az ünnepet megtestesítő jelkép az ostya és a kehely az IHS felirattal a főoltár elé került. A mellékoltárokhoz viszont más-más szimbólumokat raktak ki vezetésével: Jézus szívét rózsákból, de kirakták a szentháromságot, a halat, a szőlőt, annak függvényében, hogy milyen színű virágokat sikerült összegyűjteni. A virágszőnyegek zöld alapját borostyán levelek adták. A visszaemlékezők szerint a legszebb szőnyegek 1987-ben, illetve 1988-ban készültek el. Az úrnapi szertartást felvették videóra, máig őrzik. A szőnyegek egy hétig a templomban maradtak, a lombokat, és a füvet régi szokás szerint a körmenet után bajelhárítónak hazavitték. Danyi Lászlót a szabadkai püspök 1989-ben váratlanul Mohóira helyezte. Az áthelyezésnek csak az új állomáshelyén örülhettek. A csonoplyaiak ismét állandó pap nélkül maradtak, az új körülmények között nem kedvük a néhány év alatt kialakított szokásokat folytatni, az úrnapi szőnyegek készítését is abbamaradt. Néhány éve újból van helyben lakó plébánosuk, ennek hatására az idén újból belekezdtek a virágszőnyeg készítésébe. Az idei szertartáshoz két szőnyeget készítettek. Jézus szívét, és az oltári szentséget az IHS felirattal. DANYI LÁSZLÓ TEVÉKENYSÉGE MOHOLON10 Danyi plébános úr három évig reménykedett, hogy visszatérhet Csonoplyára, mivel ez nem történt meg Moholon a csonoplyai gyakorlat alapján szervezte meg egyháza életét. A magyar többségű faluban őslakos szerbek is élnek. Gazdag a néphagyományát Király Ernő, Burány Béla révén alaposan ismerjük. Különösen, értékesek a mesék, népdalaik. 10 2011-ben a szabadkai Pannon Televízió filmet forgatott Moholon az úrnapi virágszőnyeg készítésről. A film szerkesztője Husnyák Andrea, az operatőre Huszár Dániel volt. A szokás menetét ekkor figyeltük meg. Adatközlő Lakatos Irén (1956.) 106
