Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Silling István: A Szentsír tisztelete Nyugat-Bácskában
is díszítik a sírt. A gombosiak a Fájdalmas Szűzanya-oltár alatt kialakított sírbarlangban fekvő test egészét kidíszítik, eléje is, mögéje is helyeznek virágokat, valamint a sírhoz vezető lépcsőkön is látunk cserepes virágokat. A kupuszinai templom kis kápolnájában a Fájdalmas Szűzanya szobra áll az oltáron, s alatta az aprócska ravatal, de ott csak az oda vezető út két szélét látják el sok virággal. Az Úrkoporsón fekete párnán nyugszik a feszület felső része, úgymond Krisztus feje, s a koporsó köré is sok virágot tesznek. Csonoplyán magát a Szent Kereszt-oltárt virágozzák, de a szentsír és a ravatal mellé is helyeznek örökzöld, cserepes dísznövényeket (filodendront, pálmát). A zombori Szentháromság templomba minden évben hoznak egy-két cserép nyíló ún. karácsonyi kaktuszt. Többen fogadalomból (segélykérés meghallgatásáért, avagy hálából) is visznek virágot a szentsírhoz. Néhány helyen otthon nevelt pálmák díszítik a szentsír környékét. Egyszóval a legszebb virágokkal igyekeznek még szebbé tenni a szentsír környezetét. A virágozást a templomban egész évben tevékenykedő asszonyok végzik, csak ilyenkor többen jönnek össze, hogy a sok teendőt elláthassák. Azonban vannak olyan templomok is, ahol csak egy-két váza virág díszíti a szentsírt, néhány cserép frissen ültetett virág, illetve puritán módon még annyi sem, pl. Apatinban. A Krisztus jelképes sírjának kialakítása és a kitett Úrkoporsó, rajta a feszület Jézus testével, Krisztus nagypénteki megfeszítése az egyház és a hívők mélységes gyászát váltja ki, s a jelenlevő Oltáriszentség fokozza ennek a helynek a jelentőségét. így van ez a nyugat-bácskai római katolikusok templomaiban is, ahol a magyarok, sokácok, bunyevácok, németek őrzik még a szentsírhoz kötődő vallási néphagyomány bizonyos elemeit. A szentsírt, azaz a halva fekvő Jézuskát illik meglátogatnia mindenkinek, aki a faluban, a településen a hívőközösség tagja. Erre a nagypénteki mise után egészen este tíz óráig, másutt éjfélig van lehetőség, addig virrasztanak, akárcsak a valódi halottnál, valamint nagyszombaton egész nap, vagyis a koradélutáni órákig. Ekkor az Oltáriszentség kint van a szentsírnál, mellette gyertyák égnek, hiszen a ravatal is ott van, s a tiszteletet tevők itt imádkoznak, majd a koporsóra helyezett korpuszon a vérző sebet megcsókolják vagy megsimogatják, s a mellette levő perselybe pénzt tesznek. A húsvéti szakrális időnek ebben a szakaszában hangos ájtatosságot nem végeznek a templomban. A harangok is némák, csak kereplőkkel hívják a hívőket a reggeli és az esti Úrangyalára, a déli harangszó hangját is ilyen eszköz kopogása váltja fel, s ha halott van a faluban, azt is csak kereplővel adják tudtára a közösségnek, meg a temetéseket is harangok nélkül végzik. A 2011. évben egyazon napon ünnepelte a római katolikus és a keleti szerb ortodox egyház is a húsvétot. A zombori Szent György pravoszláv templomban nagypénteken megtelt a templom hívőkkel, akik a szolgálat után mind a szentély közepére helyezett ikon elé járultak, hogy az előtt háromszor keresztet vessenek, majd megcsókolják. Az ikon mögött egy nagyobbacska feszület állt, rajta a kínzás eszközeivel. A pravoszlávoknál nincs szentsír állítás, de a nagypénteki liturgiában éppúgy szerepelnek a bibliai eseményre utaló szimbólumok. Befejezésül elmondható, hogy a nyugat-bácskai katolikus templomok mindegyikében él még a hagyománya a nagyheti szentsír állításnak, szentsír tiszteletnek, s a kultusz formái bár különböző módon jelennek meg településenként, azonban sok bennük az azonosság is. 86
