Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA idejét pedig a 14. század második fele, illetve a 14-15. század fordulója, esetleg a 15. század legeleje közé tehetjük. Ez a meglepően rövid időszak azt sugallja, hogy a csatok viselésének szokása tulajdonképpen egy generáción belül lezajlott.

118 Ráadásul ez a folyamat — az európai léptékekhez mérten — rendkívül intenzíven, a Duna-Tisza közötti területre koncentrálva ment végbe. A csatok nyelve, valamint a feliratok szövege is sok tanulsággal szolgál. A „HILF GOT MARIA BEROTH"; „HILF MARIA MIR DU" egyértelműen az erdélyi szász területek felé mutat."

9 Ez a felirat, illetve különböző szövegváltozatai köszönnek vissza az erdélyi, elsősorban a Nagyszebenben gyártott harangokról is.

12

0 A „CAZPAR MELCHIOR BALTAZAR" típusú feliratok szintén a német nyelvterületen népszerűek — szálai Kölnig vezethetők vissza — de Erdélyben ritkák. Ezzel szemben a szepességi szászok által gyártott harangok és keresztelőmedencék díszítőmotívumai, valamint a három királyok feliratának erdélyi párhuzamai alapján biztosnak látszik, hogy ez a felirattípus a Szepes megyei iglói bronzöntő műhely hagyományai között tartható számon.

1"

1 Mindezek egyértelműen alátámasztják Hatházi Gábornak azt a felvetését, hogy a csatokat nem külföldi terjesztők illetve kereskedelmi társaságok hozták be a Magyar Királyság területére, hanem itt helyben készültek.

1"" A készítés kapcsán még egy fontos megjegyzést tennék: a feliratos csatok előállítása csak ellenőrzött keretek között, királyi engedély birtokában képzelhető el. Ezt jól példázza Étienne de Boileau királyi elöljáró által lefektetett, 1260 és 1360 között többször is megújított testületi szabályzata, mely megtiltotta a párizsi rézművesek számára a feliratos tárgyak — gyűrűk, csatok és különösen pecsétnyomók — készítését.

1

2 ' Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a felirat készítésének lehetősége olyan visszaélésekre adhatott lehetőséget — a 11

8 Az egyforma csatok nagy száma is az idő rövidségét bizonyítja. A felirat megfejtését és főleg a szász nyelvjárás elkülönítését Benkő Eleknek köszönhetem. 12

0 BENKŐ 2002, 82.; I, 43., 54., 275., 296., 318., 377. 12

1 BENKŐ 2002, 160. 12

2 HATHÁZI 2004, 97-99., 102-103. 12

3 KOVÁCS 1973, 80-81. pecsétnyomók hamisításától a hamis pénz veréséig —, hogy ez még ellenőrzött keretek között is csak kevés céhnek lehetett a privilégiuma.

12

4 A középkori Erdély legkiemelkedőbb műhelyének számító Nagyszeben azonban ennek a kritériumnak biztosan megfelelt, hiszen a város keretein belül a 15. század elejétől már pénzverde és kamara is működött.

1

2" Mindezek után már csak egy fontos kérdés maradt megválaszolatlanul: hogyan és milyen célból került a jászkun hagyatékba ez a tárgytípus, illetve miért kizárólag női sírokban fordul elő? A kunok magyarországi beilleszkedését és keresztény hitre térését nem tekinthetjük egy generációról generációra történő folyamatnak, fokozatos asszimilációnak. Az 1239-ben kollektíván felvett keresztség semmilyen hatással sem volt az 1246ban újra visszatérő kunok életére. Ezt jól példázza, hogy még a király közvetlen szolgálatában álló kun nagyurak is a pusztában,

1

2'' vagy az éppen csak kialakulófélben lévő szállásaik közelében,

1" pogány módon temetkeztek. Tulajdonképpen 1279-ig a központi hatalom részéről nem történik semmi olyan kísérlet, mely a kunok életmódjának a megváltoztatását irányozná elő. Az 1279-es kun törvények világosan mutatják, hogy a kunok egy része még formailag sem volt megkeresztelkedve. A kun törvényeknek van még egy sajátossága: bár a legnagyobb hangsúlyt a keresztény hitre és életformára térés kapta, de sehol nem rendelkezik ennek a megtartását biztosító templomépítésről, papokról stb.

12

8 A IV. László megölésével lezáruló vészterhes idők után, a kunok élete a korábbiakhoz képest megintcsak nem változott sokat. Továbbra is ott találjuk őket a király seregében, sőt Károly Róbert trónigényének a sikerét is a kunok támogatásában láthatjuk.

12

9 1 3 28-ban a pápa, a magyar király kérésére utasítja a püspököket, hogy ne rettentsék '"

4 Az ebből felmerülő hiány pótlására jó példák azok a 14. századi lengyelországi „csatok", melyek nagyobb méretű pénzekről levágott feliratból készültek. HEINDEL 1993,221." 12

5 1430-ban a források már név szerint említik a Szebeni kamaragrófot. BENKŐ 2002, 103., 488. j. 12

6 PÁLÓCZI 1996, 30. 12

7 HORVÁTH 2002, 22-24. 12

8 KRISTÓ 1994, 128-139. I2

9GYÖRFFY 1953,262. 162