Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán

„KUN-KÉP

1' A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA huzamának a 14. századi balkáni ábrázolásokon való feltűnése is erősíteni látszott a fentebbi elképzelést. Az övek egy részét Pálóczi Horváth András korábbi áttekintésében „bizánci-balkáni díszöveknek" nevezte el, mivel úgy vélte, hogy itt alakultak ki és eredetileg e területen is gyártották azokat. A „bizánci-balkáni öveket" az elképzelése szerint a kunok hozták divatba a korabeli Magyar Királyság területén „miután élénk bizánci és bolgár kapcsolataik révén maguk már korábban átvették".

1

7 A Kárpát-medencében előkerült darabok nagy részének a gyártási helye szerinte vagy — a korábbi kutatás által javasolt — magyarországi műhelyekhez, vagy vándor ötvösökhöz köthető, de lehetségesnek tartotta, hogy azokat még a Balkánról hozták magukkal, az országba költöző kunok.

1" A tárgytípussal kapcsolatos eredményeket és azok kunokkal való kapcsolatát Pálóczi Horváth András későbbi összefoglalásai azonban lényegesen átértékelték. A neves kutató a kígyóspusztai lelet kapcsán foglalkozott részletesebben azzal, hogy ezek a tárgyak elsősorban a nyugat-európai viselet elemei voltak, a kunokhoz elsősorban adományozás révén kerülhettek az egyes díszövek.

1

4 A kígyóspusztai öv a kutatások szerint francia, vagy francia ízlésű itáliai készítmény lehetett, amit diplomáciai ajándékként kaphatott egy kun vezető.

2

0 A magyarországi templom körüli temetőkben előkerült hasonló övek is arra engednek következtetni, hogy ez a típus nem a Kárpátmedencéből vagy a Balkán irányából terjedt Nyugat-Európa felé, hanem fordítva, nyugat felől érkezett és vált divatossá Európa keleti részén. Ezeknek a daraboknak az előkerülési helye felveti azt is, hogy azok nem csak ott voltak népszerűek, ahol a mongol támadás elől nyugatra menekült néptöredékek szállásai lokalizálhatóak. A tárgytípus elterjedése nem kapcsolódik olyan szorosan 1

7 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972, 196. 1

8 PÁLÓCZI HORVÁTH 1972./ idem 1982, 95-97.; Vő.: BROMBOLIC 1996, 277.; HATHÁZI 2005, 3334; 101. "PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 162., 167. 2

0 A korábbi vélemények és eredmények részletes kritikai áttekintésével: PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 161-169.; HATHÁZI 2005, 57. össze a nomád csoportokkal, amint azt korábban vélték. A mívesebb kidolgozottságú daraboknak a kizárólagosan csak a kun elittel való kapcsolata is látszólagosnak tűnik az újabb kutatások fényében.

2

1 A középkori nagyméretű bronzöntvények (harangok, keresztelő medencék) egy részén ugyanis megtalálhatóak olyan lenyomatok is, amik a profilált csatok 14. században divatos variánsainak a gyakori díszítőelemeiként ismertek. Minthogy ezek az emlékek nem a keletről érkezettek szálláshelyein, hanem a Felvidéken és erdélyi német környezetben tűntek fel, így hasonló ötvösművek meglétére a kunok által nem lakott területektől közvetett példa is van.

2

2 Annak magyarázata, hogy a nemesfémből készített darabokat a kunok miért temették el a halottaikkal együtt, kevésbé a tárgytípus esetleges keleti, balkáni hátterével, hanem inkább egy jellegzetes — keleti nomád hagyományokon alapuló — temetkezési rítus továbbélésével indokolható.

21 Hasonló nemesfém öveik, amint azt a nagyszebeni öntőműhely veretlenyomatai és azoknak a BadenBadenből származó övdíszekkel való kapcsolata is alátámasztja, az erdélyi szászoknak és más területek gazdag polgárainak és nemeseinek is lehettek, csak ők nem rakták a sírba azokat.

2

4 (6. kép) A templom körüli temetők emlékei közül a ducói (Ducov) lelőhely csatjai, az ószéplaki (Krásno) vas csat és a bagotai (Bohotá) darab, valamint a Benkő Elek által körvonalazott iglói bronzöntő műhely mintakincsei egyaránt arra utalnak, hogy az egykori Felvidéken is népszerűek voltak a hasonló típusú övek. Az emlékek azonban széles körben elterjedtek, így az említett nemesfém leleteken kívül az egyszerűbb darabok megvoltak az Alföldön, a (jászokhoz kötött) négyszállási temetőben, a (kun) szeri falu temetőjében, de előkerült ilyen tárgy Buda-Tófalu lelőhelyen is. A Dunántúlon is megvoltak ezek a csatok, így Esztergom-Szentkirály, Zámoly-Kerekszenttamás, 2

1 HATHÁZI 2005. 2

2 BENKŐ 2002, 172-175. 2' A hagyomány meglétéről plasztikus képet nyújt: HATHÁZI 2005, 40. 2

4 BENKŐ 1999-2000.; idem 2002, 175. 116