Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kiss Nimród László: Párválasztás Császártöltésen a XX. században
KISS NIMRÓD LÁSZLÓ PÁRVÁLASZTÁS CSÁSZÁRTÖLTÉSEN A XX. SZÁZADBAN KUTATÁS, FORRÁSOK, KÉRDÉSEK, MÓDSZEREK Tanulmányomban a császártöltésiek XX. századi párválasztását vizsgálom. Már az elején szeretném leszögezni, hogy kutatásom a szokásokra, udvarlásra nem terjed ki, csupán a katolikus plébánián őrzött házassági anyakönyvek történeti-néprajzi elemzésére. Érdeklődésem a téma iránt 2007 közepén kezdődött, ekkor olvastam el lakóhelyemmel kapcsolatos könyveket, cikkeket1. Meglepődve tapasztaltam, hogy nem születtek Császártöltés történetének-néprajzának minden egyes aspektusát átfogó írások, ráadásul sok helyen hangsúlyozták a falu 20. századi erős sváb identitását, holott nagymamámmal beszélgetve kiderült, hogy intenzív volt a magyarosítás, magyarosodás. Utánajárva a kérdésnek, az identitásváltozás egyik lehetséges pilléreként bukkantam a párválasztásra, és vegyes házasságokra melyről még nem született dolgozat. A házassági anyakönyvi dokumentumokat a császártöltési katolikus plébánián őrzik, már 1768-tól vezettek, egészen napjainkig hét kötetben találhatóak meg: 1. 1798— 1807, II. 1808-1829, III. 1829-1882, IV. 1883-1891 (1-34.), V. 1892-1912 (1-98.), VI. 1912-1937 (1-165.), VII. 1937-. A következő lépés az volt, amikor elmentem a plébániára, ahol Fejes László Apát Úr kérésemre megmutatta, az összes iratot, és készségesen segítségemre volt minden kérdésben, neki ezúton is köszönetét mondok. Az időt nem sajnálva többször elballagtam a plébániára, ahol fénymásolás híján digitális fényképezőgéppel lefényképeztem az 1883-tól 2007-ig terjedő bejegyzéseket a házassági anyakönyvből. A nagy mennyiségű anyag feldolgozása hosszú napokat vett igénybe, s érdekes információkat szolgáltatott. A párválasztással kapcsolatban legfontosabb kérdések, amik izgattak, hogy a falusi legények, lányok honnan, mely faluból választottak maguknak párt, ez milyen arányban jelent meg, az adatokból következtetve számított-e a sváb családból, faluból való származás; férfi-nő arányok? Mindezen szempontok alapján milyen konklúziókat, reprezentatív elemeket lehet feltételezni? Úgy gondolom, hogy a vegyes házasságoknak nagy szerepe lehet a falu elmagyarosodásában, a társadalmi-földrajzi mobilitásában, és párválasztási stratégiájában. Mik azok a vegyes házasságok? Vegyes házasságnak vettem azokat az egybekeléseket, melyek esetében legalább a felek egyike más településről származott. A párkapcsolatok kialakulását, s ezen át a családi élet lényeges vonatkozásának elemezését 119 év házasságkötési adatai alapján kezdtem meg. Ilyen hosszú léptékben a falu családi életének teljes jelenésanyaga körvonalazódik. A 119 évet 6 húszéves* 2 időtartamra bontottam a könynyebb összehasonlítás végett: 1. 1883-1902, 2. 1903-1922, 3. 1923-1942, 4. 1943— 1962, 5. 1963-1982, 6. 1983-2001. A származási helyek rovatban találtam a legfontosabb információkat, ami a születési helyet jelölte. Bizonyos esetekben, leginkább az utóbbi pár évben a származási hely nem volt releváns adat, ugyanis ha valaki a legközelebbi szülőotthonban, kórházban ' BÁNÁTI Miklós 1970., BÁNÁTI Miklós 1981., ARNOLD Erzsébet - KNIPL István 1999., DR. FLACH, Paul 1969. 2 Az utolsó egység csak 19 év. 119
