Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)
Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból
temesvár-deszki országúton Stakits Vladiszláv deszki rác paptól kocsiját és lovait elrabolták. 1855 november havában a kiszombori erdő közelében Lovászi István vadászt agyonlőtték, azután egy német község határából 8 lovat elvittek, 1856. január 5-én Huszka János ürményházi bírót agyonlőtték. Végre 1857. május 9-én Katona Pál szegedi tanyája mellett, Rózsa Sándor két szegedi vadászra pisztollyal rálőtt, azután Katona Pált még ugyanazon napon életveszélyesen megsebesítette. Erre elfogták. A szegedi törvényszék, mely a vizsgálatot teljesíté, mindenekelőtt egy rögtönbírósági esetet akart ellene kisütni, s midőn ez nem sikerült: 1858-ban áttette az ügyet a budai országos törvényszékhez. A budai törvényszék 1859. évi február havában halálra ítélte Rózsa Sándort, s ezt az ítéletet a felsőbíróságok is helybenhagyták. A király azonban megkegyelmezett néki, minek folytán Kufstein- ban és Terezienstadtban, majd Péterváradon volt büntetésképpen bebörtönözve, mígnem az 1868. év április hava meghozta néki a király végleges kegyelmét. Ettől kezdve 1869. év január végéig, mint szabad ember élt a szegedi földön. Szabadságával azonban visszaélt s újabb bűntettei által méltóvá tette magát arra, hogy azt végleg elveszítse. Ez meg is történt abban a pillanatban, mikor mögötte a szegedi vár kapuja bezárult. Most már csak egy célja lehetett életének: a töredelmes bűnbánat és vezeklés. Mennyiben volt ez őszinte, nehéz volna meghatározni. A bűnlajstrom, mely a szegedi várban az ő teherlapjára került, elijesztő képet nyújt bűnökbe merült életéről. De azért valószínű, hogy a fentebb csoportosított bűntettek csak szemelvények azok közül, melyeket a rablóvezér 1840-től 1857. május 9-ig, majd az 1868. év folyama alatt elkövetett, vagy amelyeket cimborái az ő parancsára elkövettek. Mindazonáltal már e bűnlajstrom is bő anyagot nyújt arra, hogy jellemző részleteiből a következő fejezetekben egy teljes képet nyújthassunk három évtized rablóvilágának történetéről. 58
