Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
A többnyire sima peremű lunula alakú fülbevalók közül néhány, Koszovóból vagy KözépSzerbiából származó példány (Manasija, 938 Prokuplje, 939 Trgoviste-Tabacina 940 ) peremére a katymárihoz hasonlóan kis hengereket forrasztottak. Hengerek vannak az al-dunai Glogonj/galagonyási 941 (SCG) és a makói korongos fülbevalók peremén. A peremre forrasztott kis hengerek alkalmazásának kezdete mind az üreges lunulas, mind az üreges korongos fülbevalótípus esetében elsősorban a 16. századi Koszovó és Szerbia felé mutat. A katymári és a makói fülbevalópár peremére forrasztott hengereken átvezetett drótszállal lapos, csepp alakú, részben talán eredetileg is hiányos 942 csüngőlemezkéket erősítettek fel. Mind a lemezkék állapota, mind a felerősítés módja élesen elüt az egyébként szépen kidolgozott fülbevalópárok megmunkálásának színvonalától. Azaz a flittercsüngők utólag kerülhettek a fülbevalóra. Ezt megerősíti, hogy a hasonló peremkiképzésü üreges lunula és a legtöbb korong alakú fülbevalón soha nincs flittercsüngő. A katymári és a makói flittercsüngők alakja és hevenyészett felerősítési módja arra utal, hogy ugyanakkor (az északra történt vándorlás során) és ugyanott (az Al-Duna táján) kerülhettek rájuk az ezüstlemezkék, amikor a Glogonj/galagonyási, 943 a Tomasevac/tamáslakai 944 és a Pancevo-pancsovai 945 (SCG) üreges korong alakú fülbevalókra. Fontos megjegyezni, hogy a katymári fülbevalók temetőből kerültek elő. Igaz, szórványként, de nincs arra semmilyen adatunk, hogy a temetőben vagy a környéken elrejtett kincsleletet találtak volna, az al-dunai többi fülbevaló esetében ugyanakkor temető meglétére nincs utalás. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a katymári függőpár nemcsak a jelenleg ismert legészakibb előkerülési helyű, hanem talán a legtovább rendeltetésszerűen, azaz nem családi kincs részeként, hanem ténylegesen ékszerként használt üreges lunula alakú halántékdísz. A lunula és korong alakú fülbevalók mindegyikének karikája kétoldalt kis körben végződik, mely a korongos test felső végére forrasztott két-két karikapár közé illeszkedett. Azaz e fülbevalókat nem viselhették fülben: karikazáródásuk egyben meghatározta használatuk módját. IV.2.2.3. A halántékdísz-fülbevalók használatának módja Bár következetesen fülbevalónak nevezi a szakirodalom is a hasonló jellegű ékszereket, a lunula és korong alakú fülbevalók túlnyomó részét karikájuk körzáródású végződése miatt nem hordhatták fülben. Az ilyen jellegű, formájában fülbevalót idéző ékszereket tehát csak kendőre, egyéb fejdíszre rögzítve, halántékdíszként viselhették. 946 Használatuk egyik módjára a grguri (SCG) fülbevalópár adhat magyarázatot, melynek két tagját fémsodronyos pánt kötötte össze. 947 Hasonló viselési módra utalnak egyéb szerbiai adatok is. Egy Belgrád környéki menyasszonyt ábrázoló festményen a fülbevaló „pántlikához illetve a (menyaszszony) füle mögötti kis lánchoz van erősítve. A különböző freskókon keresztül lehet nyomon követni a középkori fülbevalókat és az alkalmazott módszereket. Később a pántlikához rögzítették, vagy akár több párat is viseltek, volt rá példa Szerbiában. " 948 Van egy jellegzetes fülbevalófajta, mely középen üreges félhold alakú és alsó peremét nagy, ráforrasztott, alul kőberakásos tölcsérek díszítik. E függők elsősorban a 14. századi Macedónia jellemző ékszerei, 949 melyeket nem tényleges fülbevalóként hasz938 BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 230. 939 COROVIC-LJUBINKOVIC, Mirjana 1958 154-157. és 1 ábra 4. 940 BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 230. 941 GERELYES Ibolya 1994 45., 68-69. és 24/b-c kép 942 Nem állapítható meg pontosan, hogy egyes flitterlemezkéket szándékosan jóval kisebbre, alul ferdén vagy egyenesen vágottan erősítettek-e fel, vagy kényszerű anyaghiány miatt voltak-e eltérő nagyságúak és formájúak. Esetleg az általában egyforma, csepp alakú lemezkékből vágtak-e le egy-egy kis darabot a használat későbbi fázisában, azokat a családi szükségleteknek megfelelően, fizetőeszközként használva. 943 GERELYES Ibolya 1994 45., 68-69. és 24/b-c kép 944 KÖVÉR Béla 1897 246-248. és Xll.t. la-lb; GERELYES Ibolya 1994 46. és 16. ábra 945 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 181-182. kép 946 A Demir kapijai fülbevalókat Blaga Aleksova szerint nem fülbe akasztották, de nem mondja meg, hogyan viselték. ALEKSOVA, Blaga 1957 52-53.; Ritkán fordul elő, hogy nem a koponya mellől kerülnek elő: a drmnoi 17. sírban pl. a gyermek mellkasánál találták, a ruhájára lehetett feltűzve, talán amulettként szolgált. BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986 233. 947 IVANIC, Branka 1995 295. és 1. kép.; Hasonló, ismeretlen lelőhelyű, 17. századi halántékdísz-párt őriz a belgrádi városi múzeum. BAJALOVIC, Marija - PESIC, Hadzi 1984 117. és XXVIII. 1. 948 BIRTASEVIC, Marija 1961 29. 949 Pl. a bulgáriai Dragisevoban ill. a macedóniai Prilep melletti Markovi Varosban talált fülbevalók. A dragisevoi leletben a függőpár mellett 14. századi bizánci aranypénzek is voltak. VAKLINOVA, Margarita 1981 38-39.; A Markovi városi (SCG)
