Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
Duna környékére voltjellemző, ahogy azt a Dubovac/dunadombói (SCG) ékszerkincs későbbi darabjai mutatják, 918 de az üvegdíszes ékszerek divatja később is megmaradt a Balkán félszigeten. 919 Mindebből következhet, hogy a négyzetes üveg-motívum Koszovó északi felén, Közép-Szerbia dél-délnyugati részén alakult ki a 14. század közepe táján. Leggyakrabban ugyanis itt talált különböző, 15-16. századi ékszereken, 17. századi énnéket tartalmazó kincsleletek egyes darabjain és az ugyanerre az időszakra keltezett, feltehetően itt készült, de az Al-Dunától északra és Észak-Bácska vidékén előkerült fülbevalókon és egyéb ékszereken fordul elő. A katymári, adai és makói fülbevalópárok előlapjának közepén levő négyzetes, tokos foglalat oldalaihoz alul egy-egy hengerecskét forrasztottak. Az előoldal hengerdíszei a 16-17. századinak meghatározott koszovói-szerbiai üreges korongos fülbevalók (Novo Brdo, 920 Peé 921 ) előlapjának díszítőelemeként is jelen vannak. Többnyire azonban azokat a 17. századra keltezett, jórészt szórvány, de részben talán kincsleletekből származó példányokat jellemzik, melyek az al-dunai területen (Bánát 922 RO, Dubovac/Dunadombó, 923 Glogonj/Galagonyás, 924 Pancevo/Pancsova, 925 Tomasevac/Tamáslaka, 926 Veliko Gradiste 927 - SCG) kerültek elő. A fülbevalókon kívül ékszerek ilyen hengerdíszítése nemigen fordul elő: mindössze az adai lelet három, és a Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű, az adaiakkal gyakorlatilag teljesen megegyező melltűjén 928 találtam hasonló motívumot. A katymári fülbevalópár előlapját borító filigránkör-díszítés a koszovói és közép-szerbiai (Novo Brdo, 929 Grgur 930 ) valamint az al-dunai (Dubovac/Dunadombó, 931 Glogonj/Galagonyás, 932 ismeretlen lelőhely, 933 Tomasevac/Tamáslaka, 934 Pancevo/Pancsova 935 - SCG) területről előkerült korongos fülbevalókon is megjelenik, de nem az elő-, hanem a hátlap díszítéseként, akárcsak az adai és makói példányokon, olykor nagyobb körök vagy rozetták által tagolva. A fíligránkör-minta a fülbevalókon kívül föltűnik pl. a koszovói Peé-ben talált korong alakú, áttört flittercsüngős, négy db négyzetes kővel díszített fülbevaló előlapján 936 és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, az adaiakkal teljesen azonos külsejű, ismeretlen lelőhelyű melltűn is. Jelenlegi adataim szerint tehát a filigránkör-háló először a koszovói - közép-szerbiai területen jelenik meg már a 15 század folyamán, s ezt követően teljesen általános díszítőmotívuma lesz az itteni üreges fülbevalóknak és egyéb ékszereknek éppúgy, mint azoknak, melyeket innen északabbra találtak. kép fülbevalóját ld. RADOJKOVIC, Bojana 1969 190. képen is.), továbbá egy szerbiai, de ismeretlen lelőhelyről előkerült nyakláncon (RAKIC, Kosta 1983. 338. A három korong alakú, két téglalap alakú, kőberakásos veret-csüngő lelőhelyét, jelenlegi őrzési helyét nem tünteti fel a kiadvány. Illusztrációként szerepel a Serbien c. fejezetben), a Tomasevac/tamáslakai 17. századi lelet melltüinek közepén (GERELYES Ibolya 1994 46., 17. ábra és 25. kép), a battonyai fejdíszen (U.ott 22/b, 23/a kép) és egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött ismeretlen lelőhelyű mellrün (U.ott 46., 69. és 26. kép), melynek legjobb párhuzamai az adai hasonló ékszerek között találhatók. Az öt adai melltűből a kétkeresztes díszítésű ékszerpárt ld. VASTAG János 2003 7; U.ő 2005 10.; Újságcikk: Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967 19. szám 6. 918 A fejdísz korongjain, három flittercsüngős csüngődísz közepén, a hosszúcsüngős fülbevalókon. BIRTASEVIC, Marija 1961 43., Kat.sz.: 14., V. t.; Kat.sz.: 15-16., VIII. t. 1., IX. t. 1-2.; Kat.sz.: 14., V. t.; 42., Kat.sz.: 7-9., IV. t. 2-3., VI. t., VII. t. 1. 919 A macedóniai „monastiri aranyművesek egyik rossz és megrovandó tulajdonsága, hogy ékszer-tárgyaikat szeretik hamis kövekkel ellátni, E czélra számtalan üvegből készített külömböző szinü követ raknak mindenüvé. " STRAUSZ Adolf 1888 311.; A szerbiai macsvai népviseletben a hasonló fülbevalók díszítésénél a közelmúltban is különböző alakú és színű üvegpasztát használtak. BIRTASEVIC, Marija 1961 29.; A kör alakú, filigrándíszes testen használt négyzetes üvegberakásra a 18. század második feléből származó, ismeretlen lelőhelyű ékszerek közt is van példa. BAJALOVIC, Marija - PESIC, Hadzi 1984 137. és XXXIX.t. 2., LVI.t. 1-3. 920 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 179. kép 921 RADOJKOVIC, Bojana 1968 97-98. és 1-2. kép 922 PIRVULESCU, Dorina 1979 228. és IV. ábra 3., 5. 923 BIRTASEVIC, Marija 1961 42. és I.t. 9-10. 924 GERELYES Ibolya 1994 45., 68-69. és 24/b-c kép 925 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 181-182. kép 926 KÖVÉR Béla 1897 246-248. és Xll.t. la-lb; GERELYES Ibolya 1994 46. és 16. ábra 927 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 180. kép 928 GERELYES Ibolya 1994 46., 69. és 26. kép 929 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 179. kép 930 IVANIC, Branka 1995 295-296. és 1-2. kép 931 BIRTASEVIC, Marija 1961 42. és I.t. 9-10. 932 GERELYES Ibolya 1994 45., 68-69. és 24/b-c kép 933 IVANIC, Branka 1995 296. 934 KÖVÉR Béla 1897 246-248. és Xll.t. I a-1 b; GERELYES Ibolya 1994 46. és 16. ábra 935 RADOJKOVIC, Bojana 1969 337., 355. és 181-182. kép 936 RADOJKOVIC, Bojana 1968 97-98. és 1-2. kép 937 GERELYES Ibolya 1994 46., 69. és 26. kép
