Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

1 „ ...az 1570-es évekre a Duna-Tisza közére Szeged vonaláig 'felcsúszott a Balkán ', a népességet - kisebb-nagyobb iszlamizált közösségekkel tarkítva keresztény délszlávok és vlahok alkották. " 108 ILI. A BALKÁNI LAKOSSÁG BETELEPÜLÉSE „Jóságos Isten!... milyen elhagyatott itt minden [...] milyen ritka mindenfelé a földműves, ritka az állat, s csak a pusztaság végtelen " - írta Verancsics Antal esztergomi érsek közel harminc évvel a mohácsi csatavesztés után, amikor 1553-ban, követséget vezetve Konstantinápolyba, e vidéket is érintette.

109 Szemléletes kép arról a történelmi tényről, hogy a török terjeszkedés útvonalába eső magyar falvak és kisebb mezővárosok részben vagy teljesen elnéptelenedtek, lakóik nagyobb és védettebb városokban kerestek menedéket, területük egy időre vagy soha többé be nem népesülő pusztává lett.

110 Egyes vidékekre azonban hamarosan balkáni eredetű népcsoportok költöztek be, így - ha néhány generációnyi időre is, - újra lakottá váltak az elhagyott középkori falvak. II.l.l. A BETELEPEDÉS OKAI Az 1543 tavaszán a korábbi Bács, Bodrog, Csongrád megyék, a Fejér megyéhez tartozó Solt szék területén továbbá Külső-Szolnok vármegye területének egy részén létrejött szegedi szandzsák hét náhijére osztódott (szegedi, csongrádi, titeli, bácsi, zombori, szabadkai, kalocsai). Baja és közvetlen környéke ekkor még a zombori náhije része volt."

1 Az 1570-71. évi defterek adatai szerint azonban rövidesen önálló török járássá vált. Közigazgatási státuszának megváltozása bizonnyal összefüggésben volt az észak-bácskai vidékre a 16. század közepén beköltöző új, balkáni eredetű lakossággal.

1

'~ Szulejmán 1520-as hadjáratai és Cserni Jován több ezres seregének pusztításai lényegében „kisöpörték" a bácskai területekről a magyar lakosságot, melynek helyét a következő évtizedekben balkáni betelepülők foglalták el.

1 A Duna-Tisza köze déli része, a bácsi és titeli náhijék lakossága 1546-ra teljesen balkáni lett; ekkor tőlük északra még csak a szegedi náhije néhány falvát szállták meg a betelepedők: „itt a magyar-rác Zenta északi szomszédja, Adorján az utolsó, délszlávok lakta falu, utána Szegedig és fölötte magyar helységek sorakoztak. Magyar népességű volt a csongrádi és a kalocsai náhije is."

nA Alig 15 év múlva, az 1560—1561 -es összeírás alapján a szegedi szandzsák hét náhijéjéből a déli három, a bácsi, a titeli és a zombori népessége immár „csaknem teljesen balkáni". 1546 és 1560 között megerősödött tehát a népmozgás, „a balkáni betelepülők másfél évtized alatt 163 puszta helyet szálltak meg. "

I15 Az elnéptelenedett Duna-Tisza közi területekre ezidőtájt költöző balkániak megjelenése nem magyarázható a török előli menekülésükkel. Nyilvánvaló ellentmondás lenne ugyanis, hogy az akkor már több generáció óta török uralom alatt élő délszlávok egy ugyancsak török uralom alá került vidéA fejezet 2004-ben önálló tanulmányként jelent meg: WICKER Erika 2004; Ezen - néhány azóta ismertté vált adat beépítésén kívül - lényegében nem változtattam. 108 HEGYI Klára 2007 I. 311. 109 BARCZA Egon 1972 34. 110 Egyes területek teljes elnéptelenedése mindazonáltal kétséges lehet: „Más forrásokból (urbáriumok, levelezés) ugyanis gyakran kiderült, hogy olykor nagy számban laktak ezeken a településeken is, noha adót rövidebb vagy hosszabb ideig valóban nem fizettek. Végül a kutatást az is nehezíti, hogy új források előkerülése tömeges mennyiségben már nem várható. így csupán a rendelkezésünkre álló adatokat értékeljük modernebb szempontok szerint újra meg újra. " PÁLFFY Géza 2000 169-170. 111 VASSElőd 1989 164. és 41. jegyzet 112 VASS Előd 1989 170.; „A náhije [...] itt csak Baja teljes benépesítése után jöhetett létre. " U.ott 113 HEGYI Klára 2001 1282.; U.ő 2007 I. 304. 114 HEGYI Klára 2001 1283.; U.ö 2007 I. 304. 115 HEGYI Klára 2001 1284.; U.ő 2007 I. 306.