Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Sümegi György: Genezisek: Szalay Lajos, Anna, Mark, Bencsik István
50 idézése nélkül a keresztrefeszítést, a fölfeszítte- tés tragikumát jeleníti meg. A rajz-együttes „mindnyájunk égető kérdéseit, eleven sebeit, saját életünk borzalmait fedi fel félelmetes erővel és döbbenetes intenzitással".6 Tornai József szerint Szalay „Adyhoz hasonlóan (és bizonyára Ady ösztönző hatására) a Biblia mitológiájában találja meg a kulcsot az emberiség alapkérdéseinek megközelítéséhez" (Az Illés-nép Szalay Lajos kiállításáról. Kortárs, 1972 december). A Genezis rajzaiban „Egy világteremtő ember, egy mindenség megvalósító nagy művész töpreng [...]: sorsán a világnak, mint Michelangelo prófétái" (Juhász Ferenc, Új írás, 1971 október). Perneczky Géza szerint „ezek a lapok erősek és eredetiek" (Magyar Nemzet, 1967. augusztus 11.). A mű az 1966-ban New Yorkban megjelent Genezis könyv-formájában és Szalay első itthoni nagy kiállításán (Magyar Nemzeti Galéria, 1972) közvetlenül is hatott a magyar grafikára, a Kondor-generációra és az őket követőkre (Banga Ferenc stb.). 1973-as magyar kiadása Szalay utolsó és végleges hazatérésének talán az első legjelentősebb megnyilvánulása, hiszen rajzi életművének legfontosabb antológiája vált itthon is hozzáférhetővé. A Genezist kiadó Hamza tiszteletes és Szalay konfliktusának ismertetésétől el kell itt tekintenünk, ahogyan az illusztráció, a Szalay meghatározásában: rajzi interpretáció mibenlétének tartalmi közelítésétől is. Az egyetemes illusztrációtörténetben is számon tartott mű keletkezéstörténete, hatása és példája - egyedülálló. A számtalan BzűZzzz-illusztrációból csupán két ismert példát emelek ki: Bálint Endre párizsi 6 BECK András: Genezis. Szalay Lajos Biblia-rajzai. Irodalmi Újság, 1967. febr. 15. 7.
