Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

I. VARSÁG, A HAVASI SZÉKELY TANYAKÖZSÉG

1817-ben Czincziri András oroszhegyi lakos a „Tálas Kaliba" nevezetű helyen fekvő „Küküllőn túli" „orotvány kaszálóról" végrendelkezett. Hajdó György oroszhegyi gazda 1836. évi végrendeletében olyan Küküllő menti kaszálóról esett szó, amelyen „derék pajta" állt. 1857 augusztusában Oroszhegy község kénytelen volt bérért éjjel őröket fogadni, mivel az oroszhegyi lakosság többsége nyaranta a havasokban „foglalatoskodott", és ezért, a régi módon, házszám szerint, „szerre" nem lehetett megoldani a falu éjjeli őrzését. A varsági irtáskaszálók gazdasági szerepére utal, hogy Oroszhegy község 1856-ban Bagzos és Sólyomkő területére fűpásztorokat fogadott. A Székelyföldet leíró Orbán Balázs 1868-ban hatalmas műve első kötetében megemlékezett az oroszhegyiek havasi szállástartásáról is: „A ... havas közötti irtásokat szállásnak nevezik. Itt van mindenkinek havasi lakása, pajtája, itt él e falu népe nyaranta, itt legelteti nyájait, itt csinálja téli széna készletét".

2 Az oroszhegyiek kiköltözése varsági szállásaikra. A var sági tanyavilág kialakulása A XIX. század közepén már előfordult, hogy némely oroszhegyiek tartósan felköltöztek varsági szállásukra. 1855-ben az udvarhelyi járás közigazgatási vezetője külön rendeletben utasította Oroszhegy elöljáróit, hogy akadályozzák meg falusfeleik havasba költözését. Hangsúlyozta, hogy csak nyári szénacsinálás idején lehet a havasokban tartózkodni. Oda családostól felköltözni és ott folyamatosan lakni büntetendő, tilos cselekedet. A rendeletnek valószínűleg kevés foganatja lett. Az 1860-as évek közepétől a lakosok havasokba költözése, illetve huzamos havasi tartózkodása tükröződött az oroszhegyi keresztelési anyakönyvekben is. 1865 januárjában az oroszhegyi keresztelési anyakönyv „lakóhely" rovatában az addigi „Oroszhegy" bejegyzés mellett feltűnt az „Oroszhegy in Alpibus" kifejezés, amelyben az „in Alpibus" a havasokra, Varság XX. századi területére vonatkozott. A következő években sokszor meg is jelölték azt a havasi területet, ahol a keresztelt gyermek szülei laktak. 1866-ban, például lakóhelyként szerepelt az anyakönyvben: „In Alpibus Varság tisztája", „in Alpibus Bagzos". 1865-ben, amikor Pesty Frigyes országos helynévgyűjteménye számára az oroszhegyi jegyző megküldte az oroszhegyi helynevek ismertetését, megemlékezett a varsági szétszórt épületekről, és azokat a „magyarhoni tanyák"-hoz hasonlította. Varságfoka, Sólyomkő, Tálas, Forrásköze, Bagzos, Varságtisztája, Vaskaliba és más helynevek fölsorolásakor megemlítette, hogy területükön sok szétszórt ház van, amelyekben télen-nyáron laknak. Megjegyezte, hogy állnak magányos „csűrpajták" is, amelyeket csak időszakosan használnak oroszhegyi tulajdonosaik. A leírásban olvashatunk rozs, árpa, zab, káposzta, kender, len varsági termesztéséről. A derék oroszhegyi nótárius megemlékezett a Varság pataka által működtetett fűrészekről és malmokról is. Laiber Antal oroszhegyi plébános 1880 januárjában házszentelést tartott az oroszhegyi havasokban, a későbbi Varság község területén. Frissen szerzett havasi 2 ORBÁN Balázs 1868-1873.1. 96-98.