Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006.)

I. VARSÁG, A HAVASI SZÉKELY TANYAKÖZSÉG

élményeiről 1880. január 26-án levélben számolt be felettesének, a gyulafehérvári püspöknek. Leveléből tudjuk, hogy 1880 januárjában az oroszhegyi plébánia hívei közül 160 család kötelékében kb. 700-an a havasokban, vagyis a későbbi Varság község területén laktak. A havasi lakosok nagy száma mutatja, hogy az 1860-as, 1870-es években sokan hátat fordítottak Oroszhegy falunak, és tartósan havasi szállásukat választották lakhelyükül. 1880-ra Varságon kialakult az állandóan lakott hegyi tanyák hálózata, amely a XIX. század végén és a XX. század első felében tovább sűrűsödött. A tanyák és a tanyai népesség számának alakulása 1893 februárjában, amikor az oroszhegyi plébánia „havasi hívei", vagyis a mai varságiak ősei templomépítési kérelemmel fordultak plébánosukhoz, illetve rajta keresztül püspökükhöz, bizonyító érv gyanánt elkészítették az állandóan havason élő oroszhegyiek listáját. Az udvarhelyi esperesi irattárban fennmaradt összeírás adatai szerint 1893-ban 205 családban 862 lakos élt Oroszhegy Küküllőn túli határrészén, a későbbi Varság község területén. A 205 varsági családfő valószínűleg 205 állandóan lakott tanyát birtokolt és használt. Az 1910. évi népszámlálás a történelmi Magyarország életében az utolsó, az 1907-ben keletkezett varsági tanyaközség életében pedig az első népszámlálásnak számított. Ez a népesség-számbavétel az új Varság község kötelékében 1233 főt talált. Közülük 659 fő tudott írni és olvasni. 1927-ben a varsági plébános lélekösszeírást készített híveiről. A lajstrom az 1926-os állapotot tükrözi. A lélekösszeírás 281 varsági családfő nevét tartalmazza. A 281 családban 1230 római katolikus varsági lakos élt. Az 1930. évi varsági kataszteri térkép készítői 363 szétszórt emberi telephelyet örökítettek meg Varság község területén. Az állandóan lakott, tényleges tanyák száma nehezen állapítható meg, mert a 363-as szám magában foglalja az állandóan lakott tanyákat és az oroszhegyiek birtokában lévő, ideiglenesen használt szállásokat is. Varság lakosságának száma az 1960-as években érte el a csúcsot. Az 1966. évi népszámlálás idején 2152 varsági állandó lakost vettek számba az összeírok. A következő tíz évben fogyásnak indult a hegyi tanyák népessége. 1977-ben már csak 1808 főéit Varságon. Az 1992. évi népszámlálás összeíró biztosai 1673 lakost vettek számba Varság község területén. 137 varsági azonban huzamosan távol tartózkodott. így az állandó varsági lakosok 1992. évi számát 1536 főben határozta meg a statisztikai fölmérés. 1532 fő magyarnak, 4 személy románnak vallotta magát. 1516 fő a római katolikus vallást követte. Mellettük akadt 7 református, 6 pünkösdista, 3 unitárius és 4 görögkeleti vallású lakos is. A tanyák számának megállapítása az ezredfordulóhoz közel eső időpontban sem volt egyszerűbb, mint korábban. A nehézségeket az okozta, hogy a házszámmal rendelkező szétszórt telkek egy része beépítetlen volt. Másokon elpusztult vagy elhagyott tanyaépületek álltak, ismét mások az egyre szaporodó hétvégi házaknak adtak helyet. 1991 őszén az 1992. évi népszámlálás előmunkálatai során 644 számo-