Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

amely centrum révén az Úz-völgyi tanyavilág önszerveződése a XXI. század elején egységesebb irányt követne. Az Úz-völgyi tanyák népe azonban a döntő pillanatban a két pólusú fejlődés irányát választotta. Településterületén két szakrális és két kulturális központot teremtett. Ezek a templommal, temetővel, iskolával meghatározható központok az egerszéki és a csinódi határrész elkülönülését, külön útját, ha úgy tetszik: külön „településsé" válását segítették elő a XX. század második felében. Magyar közigazgatási hagyományok közepette bizonyára két tanyaközség keletkezett volna az Úz-völgyi tájon, Romániában azonban a tanyafejlődésnek erre a szakaszára Csinód és Egerszék esetében nem kerülhetett sor, mert a román közigazgatás jóval nagyobb és népesebb területeket tekint községnek. A történelmi falvakból is általában több alkot egy politikai községet. 1956-ban, amikor a csíkszentgyörgyi néptanács kijelölte a csinódi és az egerszéki temető helyét, Csinódon is és Egerszéken is felerősödtek azok a törekvések, hogy a temetőnek átadott terület szélén templom épüljön. A megvalósítás terén az egerszékiek voltak ügyesebbek, gyorsabbak, hatékonyabbak. Ebben valószínűleg több tényező is közrejátszott: például az a tény, hogy az egerszéki templom számára kigondolt hely távolabb esett az Úz-völgyi „főúttól", mint a csinódi templom elképzelt helye. Következésképp az egerszéki építkezés kevésbé került az állami hatóságok és a pártfunkcionáriusok szeme elé, mint a csinódi. Másrészt az egerszéki templom építésének lelkes szervezője, Tankó Jakab Fülöpé, aki egyébként sokat tett azért, hogy öregapja, Tankó Fülöp tanyája közelébe kerüljön az egerszéki szakrális központ, akkortájt már az Úz-völgyi egész Csángótelep képviselőjeként tagja volt a csíkszentgyörgyi tanácsnak. Valószínűleg jobban szót értett a templomépítést erőst ellenző hatóságokkal, mint az imádságos életű csinódi Fikó Béla, a csinódi templom szorgalmazója. Egerszék temploma Az egerszéki templom építése idején György Lajos volt a csíkszentgyörgyi tanácselnök. Állítólag azt mondta Tankó Jakabnak: Templom helyett építsenek kis imaházat, ami nem templom formájú. Mi nem tudunk az építkezésről. Segítséget sem adunk hozzá. Márton Áron püspök is azt javasolta nagy diplomatikusan a csíkszeredai plébánosnak, hogy a „csángótelepiek" papi lakásnak nevezett épületet építsenek két szobával és kiszerelhető válaszfallal. Az egerszékiek azonban nem adták alább templomnál, még ha a hivatalos egyház egyidőben kápolnának titulálta is szakrális építményüket. Viszonylag nagy templomot építettek, sekrestyével, toronnyal, padsorokkal,