Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

nem lehet rajta járni, kialakult az a gyakorlat, hogy az alcsíki falvakból Gyimesen és Moldván át közelítik meg a csobányosi tanyákat. Márton József csíkszentgyörgyi káplán és Fehér István csíkszentgyörgyi kántor is Csíkszereda, Gyimesbükk és Moldva felé indultak el 2002. augusztus 24-én, hogy Csobányosba jussanak. Velük tartottam. A csíkszentgyörgyi plébánia öreg Daciája Moldva felől lassan kapaszkodott föl a Csobányos-patak völgyének erdei útján, amíg elértük a csobányosi tanyák tájékát, azt a helyet, ahol a Bolondos-patakkal nagyobbodott Lovászó-patak beleömlik a Csobányos-patakba. Ott, a Lovászó-patak nyugati oldalán emelkedő hegyoldalban terül el a bekerített csobányosi temető, sarkában egy fából ácsolt zsindely tetős haranglábbal. A temetőben, a harangláb közelében zajlott le a Szent Bertalan napi mise. A harangláb tájáról szép kilátás nyílik a Csobányos völgyére. Valami íratlan egyezmény szerint a csobányosi tanyáknak Szent Bertalan ünnepe (augusztus 24.) a búcsúnapja. A házszentelést leszámítva ezen a napon látnak a csobányosi csángó magyarok papot a saját pátriájukban. Ezért nagyon készülnek az ünnepre: a bócsúra. Megérkezésünk után az autót a patak tájékán hagytuk és gyalog kapaszkodtunk fel a temetőhöz. A harangláb mellől egy 30 év körüli csobányosi fiatalember lépett elénk, aki kézcsókkal üdvözölte a papot. Később megtudtuk, hogy a fiatalember sokáig lakott és dolgozott Moldvában. A temető kerítésén belül, a bejárat és a harangláb közelében állt egy fehér abrosszal letakart asztal. Már érkezésünk előtt odavitték az egyik közeli tanyából. Mellette három alacsony szék sorakozott. Ezt az asztalt használta a pap oltár gyanánt. Erdély-szerte szokás, hogy a templombúcsúk napján a templom elé fiatal lombos kivágott nyírfákat állítanak föl a falu legényei. A fák leveleiből, apró ágaiból szakítanak a mise résztvevői. A szentelménynek számító ágakat hazaérve a legkülönbözőbb módokon hasznosítják. Altalános, hogy a hazavitt levélfürt, ág minden levelére egy üdvözlégyet imádkoznak el. Nos, ezek a lombos nyírfák nem hiányoztak a csobányosi búcsú miséjének helyszínéről sem. Az oltár szerepű asztal mögé 4-5 fácskát állítottak föl a mise csobányosi előkészítői. Ezek némi hűvöst adtak a papnak a déltáji napsütésben, másrészt leveles ágaikból törhettek maguknak mise után a hazainduló emberek. Két nagyobb fát állítottak a temető kapujának oszlopai, sasai elé is. A misét 11 órára hirdették meg. A havasokban azonban az idő nem olyan nagy úr, mint városi viszonyok között. Az efféle időpontok inkább csak elméletileg kellenek. Ráadásul Csobányosban a mise fogalmát időtartam tekintetében tágan kellett értelmezni. Ezáltal belefért a csoportos rózsafüzér-imádkozás és a gyóntatás is.