Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

patakából került Egerszék földjére. Az Őrház patakai Kulcsár Gábor Balahányosból érkezett. A Katirészén lakó Berszán István ugyancsak Balahányosból költözött az Uz vize közelébe. Balahányosból jött az Uz mellyékére Berszán Tódor Subika is. Csillag Károly Hidegségből került a csinódi tájra. Póra György az első világháború táján a gyimesfelsőloki Ugra patakából költözött Gyürkébe. Tankó Miklós Pili, aki az Egerszék pataka középső folyása tájékán élte le az életét, Hidegségből származott. A pataknév emlegetése nélkül tartja számon a népi, családi emlékezet az alábbi Uz-völgyiek gyimesi származását. Az ezermester Szőcs Dávid Gyimesközéplokról, az Egerszék bűiéiben letelepedett Tankó Péter Gyimesközéplokról, az orosz feleségű Virág Károly Gyimesfelsőlokról, az Egerszék fejiben letelepedett Tankó István Pétuk Gyimesfelsőlokról, az Úz mellyéki Tankó Bálint Jánoska vagy Mézes Bálint Gyimesközéplokról, Tankó Károly Pistacska Gyimesközéplokról, az Őrház patakai Fodor János vagy Jankó Emre János Gyimesfelsőlokról, a Katirésze tövén letelepedett Bilibók Miklós Gyimesbükkről, az Úz mellyékén lakó Fikó Béla Gyimesfelsőlokról, az Aklosbérce patakai Ambrus Gyula Gyimesfelsőlokról, az Őrház patakai Fodor Károly Gyimesfelsőlokról, az Úz vize és a Nagy Lenes összefolyása táján letelepedett Tankó Antal Sárig Gyimesfelsőlokról származott. Az Egerszék pataka középső folyása táján lakó Tankó Pilik Gyimesközéplokról, valószínűleg Hidegségből, a lesődi Gáborok Gyimesfelsőlokról jöttek. Madarász Ferenc csíkszentgyörgyi plébános két és fél évig készített és 1967-ben befejezett családi kartonjain

185 szerepelt a Születési helye és ideje rovat. A szorgalmas plébános minden összeírt családtag esetében ebben a rovatban tüntette fel a kinyomozott születési időt. A születési helyet csak azoknál a személyeknél írta be ugyanebbe a rovatba, akiket nem Csíkszentgyörgyön kereszteltek. Következésképp, aki a csíkszentgyörgyi plébánia területén, vagyis Csínodon, Egerszéken, Gyürkében, Csobányosban született, és aki a csíkszentgyörgyi templomban részesült a keresztség szentségében, a születési hely feltüntetése nélkül szerepelt a kartonokon. A születési hely feltüntetésével számbavett személyek óriási többsége gyimesi származású volt. Egyébként a nem gyimesi születési helyek, mint pl. Csíkszereda, Csíkszentmihály, Csíkszentmárton stb. az 1950-es évektől rohamosan terjedő kórházi, szülőotthoni szülések következtében migrációs szempontokból alig használhatók. Nem így a gyimesi adatok! Tanulságos, hogy 1967-ben Csinód, Egerszék, Gyürke, Csobányos 455 fős havasi társadalmában 190 olyan személy élt, akinek neve mellé Madarász Ferenc plébános beírta, hogy a három gyimesi község valamelyikében, illetve Kósteleken született. Az alábbi táblázat azt ábrázolja, hogy az 1967-ben gyimesi 185 CSISZEGYOPI. Családi kartonok, 1967.