Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

be. Fodor Terézia és leánya jobbára csak szénacsinálás idején keresik fel régi lakóhelyüket. Fodor István: János Károly Pista ragadványnévvel is emlegetik. 1935ben született. A sorban itt következne, de mivel ő tekinthető Fodor Károly tanyateremtő munkálkodása folytatójának, és a családi emlékeket is ő idézte fel, bemutatására alább visszatérek. Fodor Borbála: 1937-ben született. 26 éves korában Bánkfal vára ment férjhez. Fodor Vilma: 1942-ben született. Néma. 1980 táján férjhez ment Bánkfalvára. Fodor Károly 1958. évi halála után, otthon lévő legény fia, Fodor István maradt az ősben. Folytatta, tovább vitte, fejlesztette a gazdaságot. 1961-ben megnősült. Az Egerszék pataka közelében, az Egettvész észokján lakó Vaszi Irmát, a famunkákb

an jártas Szőcs Dávid leányát vette feleségül. Gyermekük nem született. 22 évig, 1983-ban bekövetkezett haláláig egy kenyéren élt velük Fodor Károly özvegye, Póra Ilona. 19 évig háztartásuk részese volt Fodor István hajadon testvére, a néma Fodor Vilma is. A házuk két szobából állt. Egyik szobában aludt a házaspár, a másikban a két magányos fehérnép. A házaspár szobájában étkeztek. Fodor István kettő évet és egy hónapot szolgált a román hadseregben. 1958-ban szerelt le. 1961-ben, májusi lakodalma után meggyűlt a baja a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással. A lakodalomra borjút vágott és emiatt három csinódi lakos följelentette. Egy hónap börtönre és 7 lei bírságra ítélték. Sok fondorlattal elérte, hogy nem dologidőben, hanem csak novemberben ült be a csíkszeredai börtönbe. Fodor Istvánt a XXI. század elején úgy említik a környéken, mint aki kiválóan ért a famunkákhoz, tud építeni, gereblyét készíteni. Számon tartják, hogy évtizedeken át lelkes tagja volt a csinódi-egerszéki zenekarnak, és egykori szomszédjával, más családnevű testvérével, Karácsony Gyulával hosszú ideig szorgalmazta a betlehemezés szokásának fennmaradását. Az Ambrusok Ambrus Gyula 1933-ban született Gyimesfelsőlokon. 25 éves korában, 1958-ban házassága révén telepedett le Csínodon. Az Úz-völgyi táj népesedéstörténetében tehát a későn érkezők csoportjába sorolható. Apja Csíkszentmiklóson született. Úgy került Gyimesfelsőlokra, hogy fiatal korában egy örmény boltosnál szolgált. A fiatal Ambrus Gyula Gyimesfelsőlokon nehezen kapott munkát. Ezért 1949-ben, 15 éves korában elment az Alsó-Úz-völgyi Baskába, ahol erdő-