Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

CSÁNGÓ NÉPESEDÉSTÖRTÉNET ÉS A TANYAHÁLÓZAT KIALAKULÁSA AZ ÚZ-VÖLGYBEN

Egerszéken. Jakab jeles egerszéki gazda lett, méltó folytatója nagyapja, Tankó Fülöp müvének. A családi hagyomány úgy tartja, hogy az ikrek vér szerinti apját Nagy Imrének hívták. Magyar katona volt az Uz-völgyben. Albert Kata megesett lányként a gyimesi Kápolna patakába, röviden szólva: Kápolnába ment férjhez Tankó Imréhez. Mivel férjének bitang gyermek nem kellett, ikergyermekeit szüleinél hagyta Egerszék patakában. Tankó Gizella: A gyimesfelsőloki eredetű Szőcs Dávid ezermester felesége lett. 1940-ben elhagyta férjét, és Darvas Béla bánkfalvi mészárossal állt össze. Gyermeke nem született. Tankó Ilona: Gyimesfelsőlokra ment férjhez Dávid Jánoshoz. Tankó Terézia: Vitos Lajoshoz (a helyi szóhasználatban: Vicus Lajoshoz!) ment feleségül Bánkfalvára 1928-ban. Tankó Agnes: A Lesőd közelében, Csatorna fejében lakó Gábor Árpádhoz ment feleségül 1935-ben. Férje 1948. évi halála után sógorával, Gábor Péterrel kötött házasságot. Tankó Mária: 1942-ben ment férjhez a gyimesfelsőloki, sántateleki származású Csilip Bélához. 1961-1962-ben az Egerszék pataka völgyében, a Kicsi-patak mentén, a Bírókert nevű területen telepedtek le. Tankó Károly: 1906-ban, még Gyimesfelsőlokon született. 1930-ban a gyimesbükki Balahányosból hozott magának asszonyt, Kolcsár Johannát. Az apja által 1928-ban épített házban lakott a Csinód pataka szádjának északi oldalán. Anna leánya Gyimesközéplokra, Valéria lánya Hunyad megyébe ment férjhez. Fia, Boldizsár, mérnök lett és Csíkszeredában telepedett le. Tankó András: 1910-ben született. 1932-ben feleségül vette a gyimesfelsőloki származású, Uz mellyéki Tankó Krisztinát. Csinód területén, az Uz mellyékén laktak. Gyermekeik szétszóródtak a csíki tájon. Tankó Vince: 1918-ban született. A gyimesfelsőloki, Ugra patakai László Erzsébetet vette el feleségül 1942-ben. Az apai ház közelében, az Egerszék pataka és a Csinód pataka összefolyásánál, az apjától örökölt birtokrészen telepedett le. Központi fekvésű tanyáját 1947. évi születésű fia, Emil fejlesztette tovább. Unokája Tankó Edit tanítja betűvetésre az egerszéki gyermekeket az egerszéki iskolában. Albert Kata 1918-as születésű iker gyermekeinek egyikét, Jakabot a nagyapja, Tankó Fülöp nevelte Egerszék patakában. Nevére vette, egyik örökösének tekintette. Az Albert Jakabnak keresztelt fiúcskából Tankó Jakab lett, akit a csángók Tankó Jakab Fülöpé néven emlegettek. Tankó Jakab Gyimesközéplokon járt iskolába, mert 1925 körül Egerszéken még nem működött iskola, öregapja viszont fontosnak tartotta, hogy megtanuljon írni, olvasni, számolni. Ezért 4 évig koptatta a gyimesközéploki iskola padjait. Közben 2 egerszéki rokon gyermek társaságában öregapja kápolnai házában lakott. Tüzelő az öregapa fás, bokros szélű kápolnai