Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)
TÁJ, NÉP, TÖRTÉNELEM
szakaszára vonatkozó Úz-völgy (Valea Uzului) fogalom is. Elsősorban a hivatalos, közigazgatási és egyházi szóhasználatban gyakori. 6 Tükrözik a különböző térképek is, amelyek Úzvölgy, Úzvölgye telep és hasonló megnevezésekkel illetik a Tölgyes területén kialakult gyártelepet, munkás lakótelepet és katonai laktanyaegyüttest. Ez a szóhasználat hatott a táj népi helymegjelölési és népcsoport megjelölési gyakorlatára is. A csinódi és az egerszéki csángók, akik maguk is az Úz patak közelében, esetleg éppen az Uz mellyékén laknak, gyakran használják a tölgyesi telepre vonatkoztatott Uz kifejezést, mondván Uzban jártam, Úzban dolgoztam, Uzba mentem stb. Ugyanők a határszéli, távoli tölgyesi telep hajdani lakóit úziak megjelöléssel emlegetik. Tanulmányomban az Úz-völgy kifejezést tágan értelmezem, és általában az Úz pataka teljes erdélyi vízgyűjtő területének jelölésére használom. Ezen a viszonylag nagy területen belül az Alsó-Úz-völggyel érdemben nem foglalkozom. Csak jelzésszerűen utalok az ottani viszonyokra. Nem az Alsó-Úz-völgy és azon belül nem a tölgyesi fafeldolgozó telep bemutatása a célom. Amikor tanulmányomban az Úz völgyéről írok, legtöbbször a Felső-Úz-völgyre gondolok. Arra a területre, ahol a XX. században Eger és Csinód néven csángó tanyavilág formálódott. A gyimesi eredetű Úz-völgyi csángóság paraszttanyái vonzottak erre a területre. Tanulmányom fő célja a csinódi és az egerszéki hegyi tanyák kialakulásának és életének bemutatása. Úz mente - hadak útja Az Úz patak völgye, legalábbis a kora újkorban és az újkorban, nem tartozott a Keleti-Kárpátok elhíresedett, felkapott átkelő helyei közé. Moldva és a Székelyföld közötti összeköttetés szempontjából az Úz mentének jelentősége nem mérhető össze pl. a Gyimesi-, vagy az Ojtozi-szoros jelentőségével. Ennek bizonyára az volt a legfontosabb oka, hogy az Úz patakot évszázadokon át nehezen járható út követte. Ebből a szempontból a XXXXI. század fordulójának úttalan állapota nem újszerű tünet, hanem egy kontinuus sajátosság megjelenési formája. 6 A csíkszentmáiloni plébánia irattárának írott dokumentumaiban (CSISZEMÁPI) az Alsó-Úz-völgyi fíliát rendszeresen Úz-völgy-nek nevezték. A Gyulafehérvári Érseki Levéltár (GYEL) püspöki irataiban, ha nagyritkán előfordul Csíkszentmárton Úz-völgyi (tölgyesi) fíliája, arra az éves mutatókban az Úzvölgye kifejezéssel lehet rátalálni. - Ezt a szóhasználatot tükrözi többek között Sepsiszéki Nagy Balázs jeles tájismertető könyve (SEPSISZÉKI NAGY Balázs 2000. 82., 108.) és Sylvester Lajos hadtörténeti munkája is. (SYLVESTER Lajos 1996.)
