Bárth János: Úz-völgyi magyarok (Kecskemét, 2004.)

TÁRSADALMASULÁS

Több mint 50 év kihagyása után Barta Gizella tanárnő szorgalmazására 2001-ben történt újabb méla kísérlet arra, hogy az Uz-völgyi tanyák népe önálló körösztaljaként vegyen részt a somlyai búcsún. Az eredményt jelentősen befolyásolta a búcsújárástól való „elszokás", a valláshoz való másfajta viszonyulás és Fikó Béla szervezésének hiánya. Egy kis csinódi lobogóval körülbelül húszan tették meg gyalog a Csíkszentgyörgyön és Csíkmindszenten át Csíksomlyóra vezető utat. A menetet két szekér kísérte, amelyek a búcsúsok csomagjait szállították. Haranglábak Miként más havasi tanyás területeken, 212 az Úz-völgyben is haranglábak felállítása jelezte a tanyai nép vallási önszerveződésének kibontakozását. Az Uz-völgyi csángók mintának tekintették kibocsátó pátriájukat, a Tatros­völgyet, ahol a gyimesi patakok lakói a XX. században nagy igyekezettel hozták létre haranglábjaikat, kicsi kápolnáikat. Az Uz-völgyi tájon Farkas János csángó gazda állított először haranglábat az Egerszék pataka völgyében. Haranglábjáról írásos doku­mentum nem került elő kutatásaim során. A népi emlékezet viszont a korai szakrális építményt illetően fölöttébb ellentmondásos. Valószínűnek látszik, hogy vén Farkas János, az egerszéki Farkasok először letelepedett őse már 1930 előtt megépítette és fölszerelte birtokán a haranglábat, amelynek harangjával akkor harangoztak, ha a tanyavilágban temettek valakit. Állítólag azt mondogatta a kicsi harang, hogy Szent Antal, Szent Antal - ha jól húzták. A szakrális faépítmény viszonylag távol esett az idősebb Farkas János házától. Körülbelül ott állt, ahol a XXI. század elején Farkas Gyula házat épített legényfiának, ifjabb Farkas Gyulának. Közelében formálódott a Farkasok családi temetője, amelynek sírjai fölött a XX. század második felében kivesztek a fából faragott sírjelek. Egy kései Farkas leszármazott szerint az egerszéki harangláb nem szokványos, négy oszlopra épített, zsindelytetős harangláb volt, hanem egy fából rakott, falakkal ellátott, körülbelül 10x6 méteres, téglalap alakú, a patakra merőlegesen elhelyezett, zsindelytetős kicsi kápolna formáját öltötte, amelynek hegy felé eső hátsó bűtejin állt egy négyoszlopos, zsindelyezett fedelű harangtartó tornyocska. Az építménynek mennyezete soha nem készült. Ha megállt valaki a deszkapadozatán és föltekintett a falak fölött, a levegőben húzódó gerendákat és a tető zsindelyét láthatta. Hosszanti oldalain 212 A varsági haranglábakra: BÁRTH János 2001/a. 122-124.

Next

/
Oldalképek
Tartalom