Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Népi vallásosság – Térben és időben - Csala Rita: A gyulafehérvári főegyházmegye templomainak titulusa. (Szent Péter és Pál apostolok)

barokk kapujával, amelyet Szent Péter és Pál szobra díszít. Középkori katolikus lakói a reformáció során a református felekezethez csatlakoztak a templommal együtt. 1740-ben Haller Gábomé, Károlyi Klára szerezte vissza a templomot a kato­likusoknak.30 15. K1SBÁCS (Baciu - Kolozs megye) 1413-ból Szent Ágnes tiszteletére szentelt, kőből épült templomáról van ada­tunk.31 A templom már az előző században állt, mert 1348-ból káplánját a kolozsmonostori apát küldetéssel bízta meg.32 1336-ban a kolozsmonostori apátság birtoka, ahol az apátság templomot s plébániát tartott fent. 1459-ben Mátyás király­tól malomjogot nyert. Középkori védőszentje Szent Ágoston volt. A templom ma is áll, barokkos átalakításokkal, stílusjegyei alapján legkésőbb a 15. században épült. A középkori tiszta katolikus falu a reformációs évtizedek kezdetén is megmaradt kato­likusnak. Ez tette lehetővé, hogy Báthori István a plébánia vezetését még 1581-ben is a jezsuitákra bízhatta. A jezsuiták kiűzése után — pap hiányában — református kézre került a templom. A hívek azonban többségükben továbbra is kitartottak. En­nek köszönhetően 1615 után Bethlen Gábor visszaadta a katolikusoknak a templo­mot. A katolikusok kezéből a templom újból a reformátusok kezére jutott, a plébánia végleges visszaállítására pedig 1766-ban került sor.33 16. KOLOZSVÁR - Szent Péter templom (Cluj Napoca - Kolozs megye) A szentpéteri plébánia eredete a Szent Lázár és János betegápoló rend letelepe­désével kapcsolatos. III. István 1166. október 24-én kelt oklevelében kolostor alapí­tásáról intézkedett, templommal és saját plébánossal. Ehhez a templomhoz tartozha­tott az 1557-ben említett Szent Erzsébet-otthon, valamint az 1559-ben említett Szent­lélek- és Szent Jobb-otthon. Utóbbi a Külső magyar utcának a végén volt, vagyis a Szent Péter-templom mellett.34 A plébániatemplom régiségét igazolja egy 1455-ből ismert oklevél, mely sze­rint a szentpéteri hívek a kolozsmonostori konvent előtt kifejtették, hogy plébániá­juk, Szent Péter és Pál egyháza a Szentpéter utcában ősi plébánia, és ilyenformán joguk van plébánoshoz, valamint annak megválasztásához.35 Panaszukra Máthé püspök (1443-1461) a belvárosi plébánost arra kötelezte, hogy a Szent Péter- templomnál állandó káplánt alkalmazzon, aki ott tartózkodjék a hívek szolgálatára. A középkori templom alapjaira, megtartva a hajó egy részét, új neogótikus templo­mot építettek, amelyet Kagerbauer építész fejezett be 1847-ben.36 30 GYÉFKL, Visitatio canonica: Kerelőszentpál, 1823; Sematizmus 1882. 133-134.; LÉSTYÁN Ferenc 1996. II. 298-299.; Sematizmus 2000. 174. 31 ENTZ Géza 1994. 110. 32 ENTZ Géza 1994. 110. 33 GYÉFKL, Visitatio canonica: Kisbács, 1832; Sematizmus 1882. 108.; LÉSTYÁN Ferenc 1996. II. 207.; Sematizmus 2000. 135-136. 34 LÉSTYÁN Ferenc 1996. II. 215-216. 35 MEZŐ András 2003. 384. 36 GYÉFKL, Visitatio canonica: Kolozsvár, 1822; Sematizmus 2000. 140-141. 317

Next

/
Oldalképek
Tartalom