Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Tanyák és szállások – Falvak és városok - Kothencz Kelemen: Történeti-néprajzi adatok a kiskőrösi szálláskertek 18–19. századi használatáról
A török idők alatt elpusztult Kiskőröst 1718-ban Wattay István és Wattay János földesurak telepítették újra evangélikus szlovákokkal. Az új telepesek északról, elsősorban a történelmi Nógrád, Hont, Nyitra, Turóc és Pest vármegyékből érkeztek.41 Amint azt Erdei Ferenc helyesen megállapította: „... a 18. század szabályszerű telepitési modorában ... tömbszerü falurendszerrel, tehát bizonyosfokú gondozással” alakult ki a településmag.42 Kiskőrös nem tartozott a kiskun szabadalmas kerülethez, egyfajta „népszigetként” helyezkedett el a Duna-Tisza köze középső részén.43 1785- ben vásártartási jogot nyert és mezővárosi rangra emelkedett.44 Az úrbéri szolgáltatások alól a váci és a kalocsai káptalanoktól — 1844, 1845 és 1846-ban — kapott kölcsönpénzen már a jobbágyfelszabadítás előtt megváltották magukat.45 A település környékét két jól elkülönülő környezettípus jellemezte. Egyrészt egy ártéri sík, melyet a Duna kiöntései tettek termékenyé, illetve egy magasabb fekvésű, mélyebb talajvízszintű, semlyékekkel, laposokkal tagolt homokhátság.46 Ezek a változatos természeti adottságok leginkább az állattenyésztésnek, majd a fokozatosan kibontakozó szőlőtermesztésnek kedveztek. A II. József korabeli katonai térkép-felvételezés a magyarországi területeken 1782-1785 között zajlott. A Kiskőröst és környékét ábrázoló térképszelvényen jól szembetűnik, hogy a település magasabban fekvő központi magját egy mélyebb, vizállásos terület határolta, ezt pedig gyűrűszerűén körülvette a szálláskertek övezete.47 A nagyobb főutak mellé tömbökbe rendeződve álltak a kertek, melyeket néhány apró utca szelt át. A gazdasági épületek az utak mellett sorban helyezkedtek el. A központban két szárazmalom épülete látszik. A második katonai térkép-felvételezés során a kiskőrösi tájat 1839-ben rajzolták meg a mérnökök.48 Összehasonlítva a II. József korabeli térképpel, jelentős a változás a településszerkezeten. Ezen már látható a település sűrűn lakott központjának terjeszkedése a szálláskertek rovására. A 18. század végi laposabb vízállásokat feltöltötték, kiépült az utcahálózat. A belterület szélén néhány gémeskút jelzi az állattartás súlyát. A 19. század végén megrajzolt 1 : 25 000-es harmadik katonai térképen látható belső településszerkezeten kevés eltérés mutatkozik a körülbelül negyven évvel korábbi, szintén katonai célra szánt helyszínrajzhoz képest.49 Inkább a külső területeken tűnik szembe a változás. A szőlőterületek megnőttek és a közöttük kialakított utak mentén megszaporodtak a szőlőbeli építmények: présházak, pincék, tanyák. Sajnálatos módon, Kiskőrös 19. század végén készített kataszteri térképe nem lelhető fel a megyei levéltárban, így csak a kataszteri birtokíveket és az előzetes A térképek tanúsága 41 TEPLICZKY János 1880. 7. 42 ERDEI Ferencé, n. 133. 43 BÁRTH János 1995. 10. 44 GALGÓCZY Károly 1876-77. III. 273. 45 TEPLICZKY János 1880. 14. 46 ÁRGAY Zoltán - IZSÁK László - JUHÁSZ Ágoston 2000. 24. 47 Hadtudományi Intézet Térképtára (a továbbiakban: HIT) Col. XV. Sect. 28. 48 HIT Col. XXXIII. Sect. 58. 49 HIT 5362/2; 5362/4. 96
