Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Egy tudomány forrásvidékén - Voigt Vilmos: Újabb adatok a magyar folklór forrásismeretéhez

Könyvtárak és adattárak katalógusai ma számítógépen készülnek, kedvező esetben ezek a távolból, nemzetközi méretekben is megtekinthetők. Ha jó e jegyzékek tartalmi hivatkozásrendszere, tárgyszómutatója, sok munkát spórol meg használójuk. Hiszen például pár óra alatt megtudhatja bárki, milyen a kurrens szakirodalom mondjuk a Kalevaláról, hol publikáltak külföldön újabban Bartók Béláról. Szándékosan említettem ilyen példákat — ezeket ugyanis csakugyan meg lehet keresni. Ám mondjuk a „kalotaszegi legényes” vagy a magyar „hétfejű sárkány” e nemzetközi kereséssel ma még nem található meg. Azon kívül csak az új adatok kerülnek számítógépre. Ha Buenos Airesben újra kiadják Sebestyén Gyulától a regösénekeket — az rajta lesz. Az eredeti kiadás nincs meg a rendszerben. A Néprajzi Múzeumon keresztül a kurrens magyar néprajzi bibliográfia anyagát is beillesztették. Sőt most már a nemzetközi néprajzi bibliográfia {Internationale Volkskundliche Bibliographie) is ilyen módon , jelenik meg”, vagyis többé már nem könyv formájában. Persze, főként itthon még sok fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy az új technikai lehetőségeket valóban hasznosíthassuk.22

Ezzel egyszerre jelent meg a „digitális könyvtár” gondolata, amikor egész könyveket, összefüggő szövegsorozatokat visznek fel adatbankokba, ahonnan bárki elolvashatja ezeket — elektronikus úton. Több egymással is vetélkedő ilyen magyar terv készült. Az ilyen „könyvtárakba” többen is terveztek folklór kiadványokat. Egyelőre a klasszikus népköltési (és folklór) gyűjtemények változatlan bevitele a terv, de biztosan eljön az az idő is, amikor új, erre a célra készült, már nem is kritikai szöveg-kiadás, hanem valamely „kritikai archívum” kerül a világhálóra.

Ennek ma semmilyen technikai vagy szakmai akadálya nincs. Pénzügyi gátja viszont igencsak van, viszont az ezzel kapcsolatos (szerzői és egyéb) jogi problémák pedig eddig nem sokat számítottak.23

Sokban közel áll ehhez a CD-ROM technikával készülő kiadványok gyakorlata. Minthogy ez közismert dolog, most csak arra utalunk, hogyan jelentkezett mind-’ ez folklorisztikánkban, néprajztudományunkban. .

Amikor 1996-ban a Néprajzi Múzeumban nagysikerű kiállítást rendeztek (egyébként a mozgógép feltalálásának centenáriumán) a magyar néprajzi hang- és kép-rögzítés történetéről24, ehhez elkészült egy interaktív CD-ROM, amelyben a főbb adatok, művek visszakereshetők voltak. Úttörő vállalkozás volt... Kár, hogy annyi pénz sem volt, hogy az egész kiállítás anyaga rá kerüljön, illetve, hogy ezt a CD-ROM lemezt árulhassák.

Kifejezetten oktatási célokra készült a Magyar Kódex hatkötetes könyvsorozata. Ezek szépen kiállított, gazdagon illusztrált könyvek. Megvan azonban CD-ROM lemezük is, és ezt a könyvvel együtt adják. A magyarok történelmét mutatják be, mégpedig gazdag irodalomtörténeti, zenetörténeti, művészettörténeti, művelődéstörténeti segédanyaggal együtt. Amiért itt említhetjük e vállalkozást, az a tény, hogy következetesen szerepel a kötetekben a magyar néprajz (olykor a folklorisztika) is:

22 Lásd fentebb a 4. jegyzetet.

23 Elméleti szempontból is tanulságos, hogy 2001. szeptember 14-én éppen mi rendezzük meg, Budapesten a „a finnugor örökség számítógépes feldolgozása” nemzetközi szimpóziumot, amely legelőször tekinti át e lehetőségeket — a minket érdeklő, nemzetközi vonatkozásban.

24 Lásd: Néprajzi Értesítő LXX1X (1997) 101-217.

538