Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Farkas Irén: A csíki fazekasság történeti áttekintése
neve mellé is bejegyzik, hogy „figulus”.71 Arról azonban egyelőre nincs adatunk, hogy ezek művelték, vagy sem mesterségüket. Kászonaltízen ma is bányásznak Selye mezején agyagot, de ebből csak téglát és cserepet készítenek. 7. Csíktusnád Csíktusnád anyakönyvébe 1868-ban Ambrus András neve mellé jegyzik be, hogy fazekas.72 Feltehetően idegenből került ide, mert arra utal felekezeti hovatartozása. Adatunk arra, hogy művelte a mesterséget, nincs. 8. Cserépvetők, téglacsinálók Valószínű, hogy téglavetés kis mértékben majdnem minden helység határában volt, legalábbis a XIX. sz. második felétől. Itt az írott forrásokban szereplőket emeltem ki: Csíkmadaras, Csíkjenőfalva, Csíkszentmihály, Csíktaploca, Csíkszentkirály, Csíkkozmás, Csíkszépviz, Csicsó, Zsögöd, Szentsimon, Kászonaltiz. Csíktaplocán az 1681-es összeírásban73 három téglavető szerepel: Gegő István (lovas), János Gergely (gyalog), Gál János (drabant). Az 1750-es András István libertinust említi téglavetőként. A következő évszázad elejéről, 1804-ből való egyezségben74 a csíktaplocai téglavetők ezt vallják magukról: „Mű alább írtak bizonyságot teszünk arról, hogy a beállott 1804- dik esztendőben Januáriusnak 18. napján, magunk eleibe hivatván Taplocai Xantus Elek és Szőts István ő kegyelmeket, előttünk önként megösmerék, Hogy. Ns. Két Csíkszékbe senkit magokon kívül cserépvetőket és égetőket lenni nem tudnak, s ő kegyelmek is maguk vallomása szerént már két esztendőktől fogva úgy el voltak foglalva, hogy máshova új kötelezésre és munkára teljességgel nem állhatták”. Többek között ezért lehetséges, hogy a csíksomlyói új barokk templom építésekor idegenből jött munkásokkal kötnek szerződést téglavetésre, 1809 - ben. Az 1820-as összeírásban75 Taplocán említik, hogy „téglát, cserepet eleget lehet égetni”. Kozmáson, a századvégen cserépgyár működik, ahol vendégmunkások dolgoznak, ahogy az anyakönyvi bejegyzések is mutatják:76 1856-ban jegyzik be Bardócz Lajos téglavető, 1897., Puskás Bokor, 1899-ben Székely Lajos is, Akáczos István cserépvető mester is, Szőcs Lajos, Botos János, akiknek nevét 1901, és 1907-ben jegyzik fel szintén nagybaconiak. A század elején Csíkszentkirályon Borbé Lajos cserépvető dolgozik.77 Gyergyószárhegyről a XIX. században még azt vallják: „Mészégetés és téglacsinálás ezen helységben csináltatik, mert ezekre elégséges Matérialék vannak”78 Ugyanekkor, 1805-ben a Csíkszépviz falu jegyzőkönyvében egy peres ügy kapcsán téglave- 11 11 CsNL Kászonaltízi rom. Kát. anyakönyvek, F. 47. 72 CsNL., F. 47. 703-706. 56-57.1. 73 Csík, Gyergyó, Kászonszékben levő vitézlő rendek regesztruma. 1681.; MOL, F. 136. Székely lustra- jegyzékek. 74 Cs NL„ F. 28. IV. 208. 75 MOL. F. 52. Concriptio Czirakyana. 25. 723. F. 143. k. 76 CsNL., F. 47. 169.234.1. 77 CsNL., F. 458.4. sz. Csíkszentkirályi római katolikus iskola anyakönyvei. 1906-1907. 78 Az 1820-as Czirjáki féle adóösszeírás, MOL F. 52. 499
