Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)

Székelyföldi képeslapok - Farkas Irén: A csíki fazekasság történeti áttekintése

falvából kitelepített fazekasokkal közvetlen a határszélen — Palánkán — készítteti a dánfalvihoz teljesen hasonló edényt.”60

1930-1940 között a polgármesteri hivatal irataiban a lakosság nyilvántartási könyvében bejegyzett mesterek között, fazekasok: Böjté István, Antal Imre, Gergely János, Csáki István, Böjté Ferenc, Kajtár Gergely, Gál Péter, Gál István, Abrahám Albert, Abrahám Illyés, Böjté József, Antal József. 1950- ben Kós Károly szerint 31 fazekasmester dolgozik. Szerinte a fazekasmesterség növekedése Dánfalván nem a „fazekasság utáni keresettel magyarázható, hanem egy sor korábbi kereseti forrás megszűntével.” Itt jegyezném meg, hogy a csíksomlyói 1930-as népművészeti kiállításra Domokos Pál Péter Böjthe János fazekasmestert hívja meg Dánfalváról a fazekasmesterség bemutatására, aki nemcsak kész termékeit állítja ki, de ott helyben fazekai, és ki is égeti az udvarra felállított kemencében.61 1995-ben Csíkdánfalván szabadon dolgozó fazekasok: Fülöp József, Fülöp Ferenc, Gergely József, Gergely András, Csáki István, Bertók István, Bodor Antal, Bodor János, Antal Joakim, Both István. Ezek közül már sok felhagyott a hagyományos dánfalvi kerámia- készítésével. A Gergely család és Csáki István folytatja még a hagyományos dánfalvi kerámia készítését, s az előbbiek Moldvába is szállítják az edényeiket.62

Csíkdánfalva vörös, mázatlan és mázas kerámiát készített, elsősorban használati edényeket. Valószínű a kezdeti periódusban jórészt mázatlanokat, erre utalhat az 1750-es összeírásban az „ollarius” megnevezés, később áttértek a sárga mázas edények készítésére. Katalógusunkban 19. századvégi datált kerámiát is bemutatunk a múzeum tárgyanyagából.63 Erre az életfás minta (a madarasi korai kerámia mintája), száján zöld mázazás, majd a holdas és fésűs minta jellemző.64 Ezeknek beazonosítására alkalmunk volt a budapesti Néprajzi Múzeum tárgyanyagát megtekinteni,65 amelyben a századvégen Csíkban vásárolt edények találhatóak. Később, Kós Károly szerint a 20. század ’30-as éveiben váltottak át a ma közismert virágminták alkalmazására. Ezt azonban pontosan felmérni nem lehet, miként azt sem, miért alkalmazták pontosan ezeket a motívumokat. Egyrésze régi hagyományos mintakincsből merít, a minták más része nem jelentkezik a XIX. századi csíkdánfalviként ismert darabokon.66

5. Csíkcsatószeg (18-19. század)

Alcsíkon Csíkcsatószegen közismert volt a kaolinos föld, a „fehérföld” előfordulása. A múlt században a dánfalvi és madarasi fazekasok is innen hordták a zöld mázhoz alkalmazott illetve a minták festésére szolgáló fehér földet. Nyilvánvalóan felvetődött annak a hipotézise, hogy itt fazekasság kifejlődhetett. Az őskori leletek mellett későközépkori kerámia is előkerült az ásatások során. A 18. században az

60 A Székely Kongresszus... 1902. 181-182.

61 SZŐCS János 2003.; Vámszer Géza 1977.

62 Saját, helyszínen végzett gyűjtések adatai. FARKAS Irén 1997-98.

63 FARKAS Irén 1997-1998.

64 KRESZ Mária 1991.

65 A Domus Hungarica... alapítvány ösztöndíjával végzett kutatásaim során (1997).

66 A Kós által lerajzolt minták egyrésze a régi dési motívumokkal, valamint a csíkszentsimoni régészeti leletanyag egyes motívumaival rokonítható.

497