Bárth Dániel - Laczkó János (szerk.): Halmok és havasok. Tanulmányok a hatvan esztendős Bárth János tiszteletére (Kecskemét, 2004)
Székelyföldi képeslapok - Farkas Irén: A csíki fazekasság történeti áttekintése
FARKAS Irén A csíki fazekasság történeti áttekintése Csík fazekasságával a néprajzi szakirodalom bővebben foglalkozott, főként a 19. században és a 20. sz. elején működő két fazekasfalu, Csíkmadaras, és Csikdánfalva fazekasságát dolgozták fel.1 Történeti fejlődésükről, más lehetséges központokról a közelmúltig valamivel kevesebb adat látott napvilágot. Az írásos és régészeti forrásadatok száma is hiányos volt. Ez részben annak tudható be, hogy az elmúlt rendszer alatt kevés régészeti feltárás volt, másrész az írott történelmi források nem voltak hozzáférhetőek. A csíki régészeti kutatások főként az őskort (dák kultúra) vizsgálták, „melléktermékként” azonban (kevés számú) árpádkori és késő középkori kerámiaanyag is előkerült több helyen (Csíkszentmártonban, Csíkkozmáson, Csíkszent- simonban, Csíkcsatószegen, Csíkszentimrén, Csíkszentgyörgyön, Szenttamáson, Gyergyóban Gyergyószárhegyen).1 2 A csíksomlyói és a csíkszentmihályi mentőásatás is késő középkori anyagot tárt fel, főként csempeanyagot. Ez a kevés számú anyag is joggal vetette fel annak a hipotézisét, hogy a korábbi időkben több fazekasközpont, illetve fazekashely működhetett, a néprajzi kutatás által is feltárt Csíkmadaras és Csikdánfalva mellett. (Sajnos azonban ezeknek anyaga mindmáig javarészt feldolgozatlan, így a néprajzi kutatásnak nem tudtak megfelelő támpontot nyújtani). Másrészt a már ismert korai összeírások3 névanyaga több helységben is feltűntet mesterségnévből származó „Fazakas” személynevet, ami arra enged következtetni, hogy e mesterséget a középkorban sokan művelhették. A Csíki Székely Múzeum4 néprajzi gyűjteményének tárgyanyagát, eltekintve jó néhány korábbra keltezhető darabtól, zömmel a népművészet késői szakaszából, a 19. század végéről és 20. század elejéről származó kerámia jelenti. Csempegyűjteménye is aránylag szépszámú jó néhány korai darabbal.5 A hiányosságok, a megválaszolatlan kérdések terelték a figyelmet a népi fazekasság korai időszakának kutatására, az írott forrásanyag felkutatására.6 Csík fazekasságról elsőként 1840-ben a sokat idézet Nemzeti Társalkodó tudósít7, majd Benkő Károly leírásából kapunk néhány adatot. Népismereti szempontból először Orbán Balázs említi Csíkmadaras fazekasságát8. Ugyancsak itt kell megem1 VÁMSZER Géza 1978, KOS Károly 1976; KRESZ Mária 1991. 2 Az adatok szolgáltatását ezúttal köszönöm meg Szőcs János történésznek, illetve Darvas Lóránd régésznek. 3 A székelyek korai katonai összeírásai, az 1602-es Básta generális összeírása, majd az 1614-es Bethlen Gábor Fejedelem urbárialis összeírása. Urbárium Gabriel Bethlen, Kolozsvári Állami Levéltár. F. 16. IV. Székely Láda. 56/1614. 4 A továbbiakban CSSZM. 5 A hivatalosan nyilvántartás szerint 2346 db. kerámia, 947 db. csempe van. 6 Ezt erősítette meg a sepsiszentgyörgyi Nemzeti Múzeummal és brassói Néprajzi Múzeummal közösen megrendezett kiállítás, amit 1994- ben már elkezdtünk, s ami 1997- ben nyílt meg Sepsiszentgyörgyön. 7 Nemzeti Társalkodó. Kolozsvár, Erdélyi Híradó, 1840. 25. sz. 8 BENKŐ Károly 1853; ORBÁN Balázs 1869; T. NAGY Imre 1891. 489
