Bárth János: Varság, a székely tanyaközség (Kecskemét, 2001.)

3. A HAVASHASZNÁLAT MÚLTJA A NAGYKÜKÜLLŐ FORRÁSVIDÉKÉN

Amikor a XVI-XVII. században Kecskemét és Nagykőrös határában a mezővárosi gazdák kialakították távoli pusztai magánbirtokaikon, "mezei kertjeiken" szállásaikat, a hatalmas alföldi tanyavilág előképeit, illetve amikor az alföldi ártéri tájak parasztjai a mocsári erdők göröndjein, szárazabb földhátjain családi szénafeletető, állatteleltető szállások láncolatait tartották fent, az erdélyi Székelyföld havasalji népe is létrehozta erdei irtáskaszálóin a havasi gazdálkodásához szükséges, szállásnak nevezett telephelyeket. Ezek a tények a magyar "szállástartó gondolat" életképességét, nélkülözhetetlenségét és egyetemességét tükrözik. Az alföldi korai mezővárosi tartozéktanya, az alföldi ártéri szállás és a hegyvidéki havasi szállás ugyanannak a nagymúltú gazdálkodási és településszervezési gyakorlatnak a különböző formái, amelyeket alapvetően az ökológiai viszonyok, valamint a velük összefüggő gazdálkodási módok határoznak meg és tesznek egyéni arculatúvá. Összeköti őket valamiféle tájakon átívelő "szállás elv", amely praktikusságánál fogva a legkülönbözőbb időpontokban és a legkülönbözőbb természeti viszonyok között is alkalmazható, múltja pedig a beláthatatlan messzeségekbe vész. A HAVASOK HASZNÁLATA ÉS A HAVASI SZÁLLÁSOK A XVIII-XIX. SZÁZADBAN Források és tanulságok Az udvarhelyszéki havashasználat és a havasi szállástartás ezidáig feltárt és általam megismert történeti forrásainak két, egymástól jól elhatárolódó süsüsödési köre van. Az egyik sűrűsödési kör a XVI. század végére a másik a XIX. század közepére esik. A XVI. század végére vonatkozó források a Kolozsváron őrzött és fentebb már bemutatott udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek, illetve néhány hozzájuk kapcsolódó egyéb dokumentum. Visszanyúlnak a XVI. század közepéig, és elvezetnek a XVII. századba, elsősorban annak első felébe. A XIX. századra, különösen annak középső évtizedeire vonatkozó történeti források Oroszhegyen keletkeztek. Az oroszhegyi plébánia irattárában és a Csíkszeredai Levéltárban lelhetők fel. Utóbbiak szerény töredékei egy hajdan gazdag helyi forrásanyagnak. Első hírnökeik feltűnnek a XVIII. század végén, és bő áramlással átvezetnek a XX. századba. Korban hozzájuk kapcsolható a szomszédos helységek: Zetelaka, Korond, Atyha plébániáin fellelhető, illetve az e falvakat érintő és Csíkszeredán megtalálható levéltári iratanyag, valamint néhány Budapesten őrzött forráscsoport. A történeti források két sűrűsödési köre nemcsak időben tér el egymástól, hanem területileg is tartogat meglepő eltéréseket. Az első süsüsödési kör forrásai, a fentebb bemutatott udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek Oroszhegyet érintő dokumentumai az un. "Küküllön inneni", vagyis a XX. századi Varsággal szomszédos, de annak határán mégis kívüleső területre vonatkoznak. A második sűrűsödési kör forrásai pedig az un. "Küküllön túli" tájról, vagyis a XX. századi Varság területét képező oroszhegyi havasok világáról tudósítanak. A területi átfedés nagyon kevés és fölöttébb esetleges.